Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

634 Törvényes osztályrész. illeti. Ezen végrendelet folytán az örökhagyó kiskorú leányát, ki a végrendelet alaki érvényességét meg nem támadta, az a választási jog illette, hogy vagy az ingatlanokat az özvegy holtigtartó haszonélvezeti jogával, és a végrendeletben megnevezett egyének utóöröklési jogával terhelten, vagy pedig kötelesrészét az özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogától és az utóörökösök utóöröklési jogától menten követelhesse. Kiskorú H. J. keresetében a választást meg is tette akképen, hogy kötelesrészének a kiegészítését követelte s a kereset beadása után elhalt kiskorú H. J.-nak kötelesrészhez való joga a Curia 43. sz. döntvénye értelmében a most nevezett kiskorúnak örököseire is átszállott. Ezek szerint kétségtelen, hogy kiskorú H. J., illetve örökösei a kötelesrészt követelhetik, minthogy azonban örökhagyó a leányának hagyott örökrészt nemcsak az özvegy haszonélvezeti jogával, hanem H. és társainak utóöröklési jogával is megterhelte, a kötelesrész megitélése az utóörökösök érdekeit is érinti, a kötelesrész iránt tehát az utóörökösök meghallgatása nélkül Ítéletet hozni nem lehet. (6018/1897. sz., lásd még fentebb a Curia 6370/1901. sz. Ítéletét is, továbbá a fenti elvet különböző vonatkozásában az alábbi határozatokat is. (Hasonló 9137/1903. sz.) b) Curia : Az elsőrendű alperest özvegyi haszonélvezeti jog illeti az egész hagyatékban, a hagyatéki iratok közt fekvő, 1850 április 25-én kelt 7 •/. alatti házassági szerződés alapján, mely a keletkezésekor fennállott törvényeknek megfelelően lévén kiállítva, teljes bizonyító erejű okiratot képez s halálesetre szóló rendelkezésében is joghatálylyal bír. Ezzel szemben felperesek csak akkor panaszolhatnák kötelesrészük megsértését, ha apjuk hagyatékából kötelesrészt és nem törvényes örökrészt követelnének s kapnának. Elsőrendű alperes haszonélvezeti igényével szemben ugyanis választási jog illette a felpereseket, ugy hogy követelhették volna vagy a kötelesrészt minden haszonélvezeti tehertől menten, vagy az egyenlő törvényes örökrészt a fentebbi házassági szerződésben kikötött özvegyi haszonélvezettel terhelten. Ugy de ők nem a kötelesrészt, hanem az egyenlő törvényes örökrészt vették igénybe, és ezt — az örökhagyó akaratához képest — csak elsőrendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten lehetett nekik megítélni. (1884 február 6. 4228. sz.) c) Curia : A kötelesrészre jogosult részére az örökhagyó 'által alkotott s érvényesnek kimondott végrendelet egész élete tartamára kiszolgáltatandó tartást és halála esetére eltemettetését biztosítván, eme végintézkedéssel szemben ő a kötelesrészhez való igényét érvényesítheti ugyan, de ezen esetben nyíltan és feltétlenül le kell mondania a végrendeletben neki szánt előnyökről. (4813/1903.) d) Curia: Felperesnek, mint örökhagyó kötelesrészre jogosított örökösének tetszésétől függött ugyan, vagy kötelesrészét minden tehertől menten követelni, vagy a végrendeletben neki szánt örökséget elfogadni, de a mennyiben ez utóbbit választotta, köteles a végrendeletben foglalt feltételekhez és korlátozásokhoz alkalmazkodni s nincs jogosítva a végrendeletileg neki szánt előnyöket akkép elfogadni, hogy az örökhagyó által azokhoz kötött korlátozások mellőztessenek. Minthogy pedig felperes a végrendeletben neki szánt örökséget elfogadta, azzal a kereseti kérelmével, hogy a neki hagyott 20,000 forint felerészére nézve a végrendeletben foglalt terhelési és elidegenítési tilalom megszüntettessék és a hagya-