Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

632 Törvényes osztályrész. haszonélvezete rendeltetett, — mennyiben érvényesülhet felperesnek az a kereseti kérelme, hogy alperes haszonélvezeti joga a hagyatéki ingatlanok fele részére korlátoztassék. Minthogy pedig azzal a ténynyel szemben, hogy felperes a végrendeletet érvényében meg nem támadta, sőt az abban javára rendelt örökséget, t. i. a hagyatékhoz tartozó összes ingatlanokat tulajdonul elfogadta, felperesnek nincs joga arra, hogy alperesnek a végrendeleten alapuló haszonélvezeti jogát mint reá nézve kedvezőtlen részt megtámadja és kisebb terjedelemre szorithassa, mert felperes csak azt követelhetné alaposan a végrendelettel szemben, hogy az ő törvényes osztályrészét sértő rendelkezésben hatálytalannak kimondassék és hogy a neki szánt és hátrahagyott házastárs haszonélvezeti jogával megterhelt örökség helyett részére minden tehertől ment kötelesrész kiadassék: ugyanazért mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával felperest a keresettel elutasitani kellett. A kötelesrész tehermentesen csak akkor adható ki, ha az tisztán készpénzben követeltetik és Ítéltetik meg, ebből pedig az következik, hogy a mennyiben felperes a részére végrendelettel hagyott ingatlant elfogadta és megtartani kivánta, azt azzal a megszorítással vehette volna csak birtokába, a melyet e tekintetben a végrendelet tartalmaz és ekként nem foghatott volna helyet az a rendelkezés, mely szerint az az ingatlan az V. rendű alperes haszonélvezeti jogától mentesen adassék a felperes birtokába, de minthogy ez az alperes eme rendelkezés ellen felebbezést nem használt, azt megváltoztatni nem is lehetett: (2686/1900. sz.} Ellenkező: Budapesti tábla: Az elsőfokú biróság Ítéletét részben megváltoztatja, az örökhagyó által alkotott végrendeletet annyiban, a mennyiben az a felperesek kötelesrészét sérti: hatálytalannak nyilvánítja ; ehhez képest a hagyaték fele részét, a felperesek részére korlátlan tulajdonjoggal, tehát az alperes haszonélvezeti jogától mentesen itéli meg. Indokok: A végrendelkezési jog az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §. szerint azzal korlátoztatott, hogy a végrendelet a leszármazó örökösök és szülők törvényes osztályrészét vagy kötelesrészét nem érintheti; az a különben érvényes végrendelet tehát, a mely sérti a leszármazó vagy felmenő örökösök kötelesrészét, ebben a tekintetben hatálytalan és nem akadályozza azt, hogy a kötelesrész a végrendeleti örökös ellenében megítéltessék, vagy annak kiegészítése elrendeltessék. A kötelesrész megítélésének vagy kiegészítésének azonban, a dolog természete szerint, csak abban az esetben lehet helye, ha a végrendelkezés által a hagyatéki tömegből az az érték is elvonatik, a melylyel a leszármazó vagy felmenő örökösök kötelesrésze fedezhető volna s a kötelesrészt ebben az esetben az tartozik kiadni vagy kiegészíteni, a ki a yégrendelet következtében többet kapott a hagyatékból, mint a mennyi felett az örökhagyó, a kinek kötelesrészre jogosult örökösei maradtak, szabadon rendelkezhetett. A fenforgó esetben az örökhagyó nem az egész hagyatéka, hanem annak csak egy része felett végrendelkezett, a mennyiben leszármazó örököseinek különben nem érintett törvényes örökösödési jogát azzal szorította meg, hogy ingó és ingatlan vagyonának egy kis részét tulajdonjoggal, többi vagyonát pedig holtigtartó haszonélvezeti joggal férjének, az alperesnek hagyta. Ebben az esetben tehát a kötelesrész