Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
50 Házassági törvény. 77. — Anyagi rész. -77. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott: aj ha a házassági életközösséget megbontó házasfél a házastársának elhagyásától számitott hat hó elteltével birói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tesz ; lia a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállitására birói hirdetmény utján felhivatott és e felhivásnak igazolatlanul eleget nem tesz. 92. A kérvényben a visszafogadási szándék feltétlenül kifejezendő ; a bontási szándék is kifejezhető, de csak feltételesen. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alkalmazhatásának előfeltétele, hogy az elhagyott házastárs a maga részéről hajlandó legyen a házasságot az esetre folytatni, ha a felhivott házastárs a birói határozatban kitűzött határidő alatt az életközösséget visszaállítani kivánná. Minthogy azonban felperes a 38592/1899. számú kérvényében határozottan kijelentette, hogy a házasság felbontása iránt óhajt férje ellen pertinditani s e czélból kéri, hogy férje az életközösségnek visszaállítására felhivassék, felperesnek ebből a nyilatkozatából szükségképpen következtetendő, hogy felperes akarata nem a házasságnak folytatására, hanem kizárólag arra irányult, hogy alperes felhívásával a házasság felbontására jogczim szereztessék s igy felperes eme kérelme alapján helytelenül kibocsátott felhivásnak joghatály nem tulaj donitható ; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest ugy a házasság felbontására irányzott keresetével, valamint a perköltség megtérítése iránt előterjesztett kérelmével elutasítani kellett. (Curia 1901 január 10-én 7049. sz.) 93. A nő rendszerint tartozik ugyan férjét ennek lakására követni, viszont azonban a férj is köteles nejének a közös háztartásban megillető állását biztosítani s ebből kifolyólag nejét bárkivel s igy saját szüleivel szemben is megvédeni oly sérelmektől, melyek a házasfelek életviszonyainál fogva az életközösségnek megszüntetését engedményezhetik s igy, miután felperes azt nem is állította, hogy saját anyját korlátozta abban, hogy neje iránt a tettlegességig terjedő kíméletlen magaviseletet tanúsítson, ez utóbbi ily körülmények között a felperes szüleivel közös háztartásban való visszatérést jogos okból megtagadhatta. (Curia 1902 márcz. 6. 7564.) 94. Az esetben is, ha az együttélést a felperes egyoldalúan szakította volna meg, e körülmény nem zárja el őt attól, hogy a házassági együttélés visszaállítását követelhesse. Mihez képest tekintve azt, hogy felperes férjét a házasélet visszaállítására felhívta, sőt alperes erre 1896 április 30-án 3500. sz. alatt kelt végzéssel köteleztetett, alperes azonban ezen kötelezettségének eleget nem tett, és habár arra alkalma nem volt, az együttélés visszaállítása megtagadásának okát nem adta, annál kevésbé igazolta, a megelőző tárgyaláson pedig kifejezetten akként nyilatkozott, hogy nejét vissza nem veszi, ennélfogva a hűtlen és nem igazolt, tehát jogos ok nélkül való elhagyás esete az alperest terhelőleg kétségkívül fenforog. (Curia 1897 június 30-án 3047. sz.)
