Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 72. §. — Anyagi rész. 47 közokirattal kimutatott az a körülmény nem vitás, hogy peres felek az Amerikában fennálló törvények szerint, ugyanott 1894 május 22-én házasságot kötöttek : ennek érvénye a házasságkötés alaki kellékeinek hiánya miatt meg nem támadható. (1898 szeptember 21-én 3440. sz.) 72. §. A 98., 101—103. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmiségi vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a biró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára vagy hivatalból is elrendelheti. 85. Az 1894: XXXI. t.-cz. 72. §-ában külön kimondatik, hogy a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók ennek a törvénynek a 98., 101—103. §-aiban foglalt rendelkezései s igy miután a bíróság az idézett törvény 85. §. szerint csak e felbontó ítéletben köteles a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása iránt határozni, erre a §-ra azonban a 72. §-ban nincs hivatkozás, a 102. §. pedig ideiglenes intézkedésekre vonatkozik, ezekből önként következik, hogy a bíróság nincs hivatva arra, hogy a házasság megsemmisítését tárgyazó végitéletben a gyermekek elhelyezése és tartása iránt is rendelkezzék. Kir. törvényszék : A létrejött házasságot a H. T. 45. és 12. §-ai alapján semmisnek nyilvánitja, továbbá kimondja, hogy ez &> rendelkezés az alperesektől Fülöpszálláson 1900 július 29-én származott Antal nevü fiúgyermek születésének törvényességét nem érinti ugyan, azonban az I. rendű alperest a gyermek felett az apai hatalom meg nem illeti, — s a gyermeket kizárólag a II. rendű alperes gondozása alatt hagyja, — stb. Megokolás: A H. T. 47. §-a értelmében erre jogositott kecskeméti ügyész kérelmére az alperesek között utóbb létrejött házasságot a kir. törvényszéknek, mint a prts 36. §-a értelmében arra illetékes biróságnak a H. T. 45. és 12. §-ai alapján semmisnek nyilvánitani kellett és pedig annyival inkább, mert I. rendű alperes meg nem jelenvén, a kereset ellen kifogást nem emelt, II. rendű alperes pedig ahhoz hozzájárult. Az alperesektől származott fiúgyermek születésének törvényessége ebben a perben megtámadva nem lett: ennélfogva ki kellett mondani, hogy a fentebbi rendelkezés az ő születésének törvényességét nem érinti, mert az ő származása törvényességének kérdése ebben a perben el nem dönthető. Addig is azonban, mig ez irányban birói döntés történik, — a házasság semmiségét okozó I. rendű alperessel szemben ki kellett mondani továbbá, hogy őt a gyermek felett apai hatalom nem illeti meg és a gyermek közvetlen gondozását kizárólag II. rendű alperesre bizni kellett stb. Kir. Ítélőtábla : Helybenhagyja, de oly kiegészítéssel, hogy e gyermek tartása szükség esetén G. Antal alperest is terheli, ellenben annak kimondását, hogy G. Antal alperest e gyermek felett az apai hatalom meg nem illeti, mellőzi. Megokolás: Az elsőbiróság Ítéletének az a rendelkezése, melylyel a házasság semmisnek nyilváníttatott, indokainál fogva, az a rendelkezése pedig, melylyel a gyermek az anya gondozása alatt hagyatott, azért hagyatott helyben, mert e tekintetben az anya, kinek gondviselése alatt