Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

48 Házassági törvény. 72—73., 75, §. — Anyagi rész. a gyermek jelenleg is állj kérelmet terjesztett elő, melynek teljesítése ellen kifogás nem tétetett, minthogy azonban a gyermek eltartásának kötelezettsége az apát is terheli, G. Antal alperes ezen kötelezettsége megállapítandó volt. Minthogy az esetre, ha valamely a felsőbíróság felülbirálata alá kerülő határozatban oly jogkérdés feletti döntés is foglaltatik, a mely a bírósági hatáskörhöz nem tartozik, ez szintén hivatalból való megvizsgálás tárgyává teendő : mellőzni kellett az elsőfokú bíróság ama kimondását, hogy G-. Antalt a gyermek felett az apai hatalom meg nem illeti, mivel ennek eldöntése az 1867 : XX. t.-cz. 22., illetve 23. §-ai értelmében első sorban a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Curia: A bíróság ítélete a házasság megsemmisítésére vonatkozó rendelkezésére nézve az abban felhívott megfelelő indokok alapján helyben hagyatik ; az 1900 július 20-án született Antal nevü gyermekre vonatkozó intézkedésekre nézve azonban, mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik akként, hogy ennek a gyermeknek elhelyezésére és tartására vonatkozó rendelkezés egyáltalán mellőztetik ; mert az 1894 : XXXI. t.-cz. 72. §-ában külön kimondatik, hogy a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók ennek a törvénynek a 98., 101—103. §-aiban foglalt rendelkezései s így miután a bíróság az idézett törvény 95. §. szerint csak a felbontó ítéletben köteles a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása iránt határozni, erre a §-ra azonban a 72. §-ban nincs hivatkozás, a 102. §. pedig ideiglenes intézkedésekre vonatkozik, ezekből önként következik, hogy a bíróság nincs hivatva arra, hogy a házasság megsemmisítését tárgyazó végitéletben a gyermekek elhelyezése és tartása iránt isrendelkezzék. (1902 szeptember 3-án 3159. sz.) A 73. §-hoz. ~ 86. A H. T. a házassági jogot egységesen szabályozza, nincs tehát helye oly kijelentésnek, mely szerint a házasság felbontására vonatkozó rendelkezés a »köteléknek alperesre való fennállását nem érintk. Curia: Helybenhagyja azzal, hogy a másodbíróság részéről is fentartott az a kijelentése mellőztetik, hogy a házasság felbontására vonatkozó rendelkezés a köteléknek alperesre nézve való fennállását nem érinti Indokok : Minthogy az 1894 : XXXI. t.-cz. a házassági jogot egységesen szabályozza, a házasság pedig az idézett törvényczikk 73. §-a szerint annak bírói felbontásával megszűnik, eme törvény alapján keletkezett Ítéletben tehát nincs helye oly kijelentésnek, hogy a házasság felbontására vonatkozó rendelkezés a »köteléknek alperesre nézve való fennállását nem érintk : az elsőbiróság eme a másodbiróság részéről is elfogadott kijelentését mellőzni, egyébként azonban a másodbiróság ítéletét ily értelemben az abban fentartott indokok alapján helybenhagyni kellett. (1897 október 20-án 5626. sz.) Azonos : Curia 1897. szeptember 30-án 5087. sz.) A 75. §-hoz. 87. Elmebetegség adott esetben a házasság megsemmisítésére szolgálhat alapul, bontó ok gyanánt azonban a H. T. 75., 76—80. §§. alapján sohasem érvényesíthető. Curia: Az 1894 : XXXI. t;-cz. 87. §-a akként rendelkezik, hogy elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság