Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 54—55. §. — Anyagi rész. házasság érvénytelenítését czélzó pereknek jogi természeténél fogva a házasfeleknek előterjesztése önálló teljes bizonyítékot nem képezhet; mely szabály alól azok az esetek sem képeznek kivételt, midőn ily kereset alapjául felperes a megtévesztés okát hozza fel, felperes pedig nem hozott fel oly adatokat, melyek a házasfelek előterjesztéseit támogatnák ; felperes megtévesztése tehát s ebből kifolyólag a házasság érvénytelenítése kizárólag az alperes beismerése alapján annál kevésbé volt kimondható, mert a felek az 1899 november 24-én tartott tárgyaláskor maguk ugy nyilatkoztak, hogy a házasságot attól az időtől kezdve még két hétig folytatták, a mikor alperes bevallotta, hogy mástól van teherbe ejtve. (Curia 1900 deczember 5-én 4536. sz.) 55. §. Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tuajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föltehetni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna. 72. Ha fertőző betegségben gyógykezelt férfi ennek eltagadásával köt házasságot, az 55. §. szerint érvénytelen. (Curia 609/1903. sz.) 73. A nem nemes szülőktől való származás vagy az, hogy alperes állítólag több jövedelmet színlelt a házasság megkötése előtt, mint a mennyivel tényleg rendelkezett, nem vonható a H. T. 55. §-ban szabályozott megtévesztés fogalma alá. (Curia 1898 április 1-én 406. sz.) 74. A nőnek szüzessége nem vonható a H. T. 55. §-ban felsorolt lényeges személyi tulajdonságok közé. Curia: Felperes megtámadási keresetét az 1894: XXXI. t.-cz. 55. §-ára alapította, azt azzal okolván meg, hogy nejét, alperest azért vette házastársul, mert őt jellemes, derék, minden tekintetben tisztességes leánynak tartotta; csalást nem tételezhetett, mert múltját mindig a legszebb szinekkel ecsetelte, a lakodalmi ünnepség után azonban, midőn mint férj közeledett nejéhez, arról győződött meg, hogy az nemi tekintetben már nem érintetlen ; miután pedig alperes tudta, hogy felperes őt azért veszi el, mert kiváló erényü leánynak tartja, különben nem is venné el; alperes lényeges személyi tulajdonságára vonatkozóan felperest megtévesztette : minélfogva alperessel kötött hásassága az idézett törvényszakasz alapján érvénytelennek kimondandó. Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperes ezen az alapon inditott megtámadási keresetével el volt utasitandó azért, mert egészen eltekintve attól, hogy a fenntebb idézett törvényhely által megkivánt egyik alapfeltétel, a megtévesztésnek az alperes részéről történt tudva előidézése, a per adataival bizonyítva nincsen, a nemi tekintetben való érintetlenség — szüzesség — egymagában véve a nőnek nem képezi oly lényeges személyi tulajdonságát, melyre nézve, még ha bizonyitott volna is a megtévesztés, ez az 1894 : XXXI. t.-cz. 55. §. értelmében a házasság érvénytelenitésére alapul szolgálhatna. (1898 április 6-án 5759. sz.)