Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 54. §. — Anyagi rész. 65. Az 1894: XXXI. t.-cz. 54. §. c) pontja alapján akkor támadható meg a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette. A jelzett ok miatt az 57. §. c) pontja szerint a házasság egy év alatt támadandó meg attól a naptól számítva, a melyen a házastárs a tévedést felismerte. (Curia 1899 november 6. 1685). 66. Az 54. §. e) pontja alapján, a házasság akkor érvényteleníthető, ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és ezt a házasság megkötésekor a férj nem tudta. Curia: Az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §. e) pontja alapján —a melyre felperes kereseti kérelmét alapította, — a házasság akkor érvényteleníthető, ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és ezt a házasság megkötésekor a férj nem tudta. Minthogy a peres felek 1899 május 23-án léptek házasságra, a János nevü gyermek pedig 1899 szeptember 30-án született, nyilvánvaló, hogy alperes a házasság megkötése időpontjában teherben volt, és tekintve, hogy a per során kihallgatott tanuk, nevezetesen K. M.-né, P. Katalin és G. M.-né Cs. Katalin, vallomása szerint alperesnek a házasságkötés előtti terhes állapota ezen tanuknak is feltűnt, megállapitható, hogy alperes viselőssége a házasság megkötése időpontjában bárki, tehát a felperes által is könnyen észrevehető volt, tekintve továbbá, hogy felperes azt sem bizonyitotta, hogy alperes mástól volt teherbe ejtve : felperest keresetével el kellett utasítani, stb. (1901 október 2-án 5069. sz.) 67. Ha felperes a házasság folyama alatt tapasztalta is azt, hogy alperes a házastársi tartozás teljesítésére képtelen, azonban arról, hogy ez a körülmény már a házasság kötésekor fennforgott, csak később szerzett tudomást, a megtámadási kereseti jog megszűnésére kiszabott egy év ettől az időponttól számit. Curia : Igaz ugyan, hogy felperes abból a körülményből, hogy alperes az 1897 október 16-ig tartó együttélésük ideje alatt felperes irányában a házastársi tartozást nem teljesítette, alaposan következtethette azt, hogy alperes a házastársi tartozás teljesítésére képtelen, de, hogy alperes erre már a házasság kötésekor is és állandóan képtelen volt, erről csak akkor szerezhetett felperes minden kétséget kizáró módon biztos tudomást, midőn ez a házasság érvénytelenítése iránt a bécsi cs. kir. orsz. törvényszék előtt folyamatba tett perben mindkét házasfélnek orvosszakértői ismételt megvizsgáltatása után első és másodbiróilag ítéletben megállapittatott. (1898 szeptember 30-án 75/1898. sz.) Minthogy pedig felperes ezen időponttól számítva 1 éven belül 1899 január 27-én 3150. sz. alatt beadta megtámadási keresetét, tekintve, hogy mindkét alsóbiróság csupán a kereseti jog megszűnése okából utasította el felperes keresetét,, mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni s a törvényszéket a keresetnek érdemi elbírálására utasítani kellett. (1901 február 27-én 7138/1900. sz.)