Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

36 Házassági törvény. — Alaki rész. nyitási eljárás befejezte után, hanem felperesnek keresetében előadott kérelme folytán a keresetre hozott végzésben rendelte el, meg nem semmisíthető ; mert a H. T. 98. §-a szerinti ágytól és asztaltól való különélést a biróság a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles levén, nyilvánvaló, hogy az e kérelem feletti határozathozatal előzetes tárgyalást és bizonyitást nem igényel; tekintve mégis, hogy az 1898 : X. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése szerint a kir. törvényszék, mint elsőfokú biróság a házasfeleknek ágy és asztaltól való különélélését elrendelő határozatot három tagu tanácsban köteles meghozni s hogy a törvény ezen világos rendelkezésének ellenére a végzést az ügy előadója, mint egyes biró hozta meg s tehát abiróság a határozat hazotalakor szabálytalanul volt alakítva : a másodbiróság neheztelt végzését, a rendelkező részben foglalt értelemben az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-a l) pontja alapján helybenhagyni kellett. (1901 szeptember 25-én 2730. sz.) 50. Az életközösség visszaállítására kötelező meghagyás és annak, kézbesítése nem fosztja meg alperest ama jogtól, hogy a felbontás kimondására irányított kérelem elleni kifogásait előterjeszthesse. Mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik és utasittatik az elsőbiróság, hogy felperesnek a keresetet pótló 1896 június 10-én 8931. sz. alatt beérkezett kérvénye felett tárgyalást tűzzön ki, melyre mindkét fél megidéztetvén, alkalom nyújtandó alperesnek, hogy a kir. táblának 3906/1895. számú végzése folytán 1895 deczemer 20-ábn. tartott tárgyaláson az» 1894: XXXI. t.-cz. jogszabályainak megfelelően előterjesztett kereseti kérelem elleni kifogásait előadhassa, a kifejlendőkhöz képest pedig újonnan határozzon. Mert az életközösség visszaállítására kötelező meghagyás és annak kézbesítése nem fosztja meg alperest ama jogtól, hogy a felbontás kimondására irányitott kérelem elleni kifogásait azon a tárgyaláson, mely a kereset vagy az ezt pótló kérvény folytán az idézett t.-cz. 77. §. a) pontja és ezen alapuló perjogi gyakorlatunk értelmében mellőzhetlenül kitűzendő, előterjeszthesse : a jelen esetben pedig ez a tárgyalás elrendelve nem lévén, eme hiány pótlása nélkül az ügy alaposan el nem birálható. (Curia 1897 deczember 15-én 5658. sz. 51. Magyar honosok 1875-ben Bécsben kötöttek polgári házasságot. Minthogy pedig országos törvényeink a kérdéses házasság létrejötte idejében a polgári házasságot nem ismerték, az emiitett polgári házasság alapján törvényesen egybekelteknek nem tekinthetők. (Curia 1902 márczius 13-án 3067. sz.) 52. A H. T. 77. §. a) pontja esetében a visszaállításra vonatkozó határozat háromtagú tanácsülésben hozandó s a tábla ötös tanácsban köteles ezt megvizsgálni. (Curia 768/1900. sz. — Azonos : Curia 2549/1900. sz.).<