Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Anyagi rész. 53. Habár rendszerint áll is az az elv, hogy a per a kereset beadása idejében fennállott jogállapot szerint bírálandó meg, ezt az elvet a házassági viszonyból folyó perekre mereven alkalmazni nem lehet. A per folyama alatt az e viszonyt érdeklőén közbejött események is, eljárási jogszabály­sértés nélkül, a végeldöntésnél ép ugy tekintetbe veendők, mintha azok a per indítása előtt merültek volna fel. (Curia 1902 november 15-én 290. sz.) 30. §. Polgári tisztviselő előtt kötöttnek tekintendő a házasság, ha azt, a ki előtt kötötték, a közhiedelem polgári tisztviselőnek tartotta, kivéve, ha az ellen­kezőt mind a két fél tudta. Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. 54. Az a kérdés, hogy a házasfelek közötti jogviszony, a házasság, érvényesen fennáll-e, megállapítási kereset tárgyául szolgálhat. Budapesti tábla : Az 1893 : XVIII. t.-cz. 16. §-a a megállapítási kereseteknek feltételeit a sommás perekben meghatározván, ezeket bizo­nyos korlátozás mellett megindithatónak jelentette ki. A midőn tehát sommás eljárás alá tartozó perekben ily megállapítási keresetet engedélye­zett, a nagyobb hatáskörben eljáró törvényszékek előtt, legalább is az idézett törvényben felsorolt feltételek fenforgása esetében, ugyanezen megállapítási kereset lefolytatását kizártnak tekinteni nem lehet; és pedig annál kevésbé, mert a felhívott törv.-hely feltételei e perben meg­vannak ; nevezetesen az a kérdés, hogy a házasfelek közötti jogviszony, a házasság, érvényesen fennáll-e vagy sem ? a felperesek házassági jogának szempontjából a kereseti előadás szerint kérdéses lévén, e jogviszony, biztossága a birói megitélést szükségessé teszi, továbbá, minthogy a házas­ságjogi törvény 47. és 56. §-ok rendelkezései, a közérdek képviseletében az ügyészséget, a semmis és érvénytelen házasságok megtámadására hatáskörrel ruházza fel, a felperesek jogviszonyának biztosítására épen az alperessel, mint az érvénytelenségnek a közérdek képviseletében érvénye­sítésére hatáskörrel bíró alperes ellenében teszi a megállapítást szüksé­gessé. Ezek következtében az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni, a keresetet érdemleges megbirálás alapjául el kellett fogadni és a törvény­széket ennek megfelelő további eljárásra utasítani. (1899 május 18-án 2284. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents