Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

özvegyi jog. 387 Hk. í. 101. czim: Ha a férjnek ötven számon alul levő<ménese van, melyet feleségével való házasságának fennállása és tartama alatt gyűjtött össze vagy vásárolt: az köztük egyenlően oszlik. 1. §. Sőt az ilyen ménest, még ha házasság előtt is jutott a férj kezéhez, hasonlóképen meg kell osztani és annak közösnek kell lennie, hacsak az ötven számot el nem éri. 2. §. Ha azonban ezt a számot elérte vagy felülhaladta, akkor a férj arról, mint szerzett vagyonáról, végrendelkezhetik. De ha erről való végrendelkezés nélkül halt el: fiainak örökségéhez kell azt számítani. Özvegyi jog. Ideigl. törv. szab. : 16. §. : Az özvegyi jog tekintetében a magyar törvények rendeletei újra hatályba lépnek: azonban e jog megszorítását csak a leszármazó egyenes örökösök követelhetik. H. K. I. R. 67. czim 2. §. És ha az elhunyt atyafi feleséget hagyott maga után, akkor a feleséget, vagyis az özvegyet addig, a mig férje urának nevével és czimével él és özvegységének idejét tölti, épen azon a jogon és módon, a mint az elhalt atyafi életében volt, élelemmel, ruházattal és a megélhetésre minden szükségessel, a fekvő jószágok erejéhez képest, nevelni, ellátni, eltartani s ezenfelül hitbérét és jegyajándékát a továbbélő atyafi törvény szerint kiadni tartozik. Ugyanezt kell a szerződésekről vagy testvérré fogadásokról is (a hol a szerződés nyilván tudva van) tartanunk; mert jóllehet az előbb elhunyt atyafinak a saját ágyékából leszármazó örökösei nincsenek, mindazáltal, miután örököst helyettesitett, kit törvényes utódnak nevezünk, magva nem szakad. Hk. I. 98. czim : A gyermekek és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt férjnek .. .. 1. §. özvegyét mindaddig, mig elhunyt férjének neve és czime alatt éh özvegysége idejét és más házasságra nem lép, még hitbérének kiszolgáltatása mellett sem lehet férjének fekvő jószágaiból s birtokjogaiból és lakházakból meg udvarból kizárni. 2. §. De ha férjhez adták és valakihez férjhez ment, akkor az, a kire az elhunyt férjnek fekvő jószágai és birtokjogai örökösödés vagy utódlás jogán háramlóttak, azt az asszonyt, kiadván előbb az ő hitbérét, azokból a fekvő jószágokból teljesen szabadon kiteheti? és kizárhatja. 4. §. De a férjnek szokott lakhelyéről, házából és udvarából az asszony ki nem rekeszthető, kivéve, ha netalán az a ház vár volna. 1840 : VIII. t.-cz. 16. §. : A mag nélkül elhalt jobbágynak özvegye, mig él, és férje nevét viseli, annak minden ősi javaiban benmarad, hacsak az elhunyt férj özvegyének illendő tartásáról végrendelet által nem gondoskodott. Ha pedig az ilyetén ősi javak között jobbágytelek is vagyon, s az özvegy annak müvelésére és a jobbágyi terhek viselésére nem alkalmatos, akkor azok, kiket a telekre nézve az örökösödés rendé egyébként illetne, a telket és ahhoz tartozó ősieket ugyan általvehetik vagy alkalmatos jobbágynak eladhatják, de az özvegynek sorsához mérsékelt özvegyi tartását teljesen biztositani kötelesek. A tartásnak mennyiségét, ha iránta egyezség nem eszközöltetik, az özvegynek sorsára, a vagyonnak monnyiségére, és arra is, a mit az özvegy közszerzeménynek és hitvestársi viszonyos örökösödésnek fejében, mint tulajdonát, megtartott, figyelmezve, az illető bíróság határozza meg. Lásd a Tervezet 1816—1817. §-át. 164. Az özvegyi jog is örökösödés természetű és csak a hagyatéki terhek kielégitése után fenmaradó örökségre terjed ki, az örökhagyó adósságainak kielégítését tehát nem akadályozza. (Curia I. Gr. 707/1902. sz.) Az özvegyi jog természetére nézve ellentétes és téves kijelentést tartalmazó határozat: A keresethez csatolt hagyatéki átadó végzés szerint özvegy V. J.-né alperes a férje hagyatékának csak haszonélvezetéhez, esetleg kiházasitási költséghez nyert jogot, az özvegyi haszonélvezeti jog és kiházasitási költség pedig nem örökség, hanem hagyatéki teher természetével bir. özv. V. J.-nét tehát, mint férjének örökösét, a férje hagyatékát terhelő kereseti követelésben elmarasztalni nem lehet, azt azonban tűrni tartozik, hogy férje hagyatéki vagyonából az azt terhelő követelés az ő özvegyi 25*