Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

388 Özvegyi jog. jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (Curia 1892 deczember 15. 4447/1892. sz.) ' ' 165. Az özvegyi jog nem képez oly személyes jogot, mely csak az özvegy által gyakorolható és a mely az özvegyet megillető mérvben harmadik személyre át nem ruházható. (Curia 1897 október 22. 2612. sz.) 166. Az özvegyi jog csak az örökhagyó özvegyét, de nem az elvált nőt illeti meg. Pécsi törvényszék: Felperesnő el volt utasitandó keresetének azzal a részével is, a melyben özvegyi jog czimén kéri a hagyatéki vagyon birtokát és haszonélvezetét magának megitéltetni, mert az özvegyi jog csak az örökhagyó özvegyét, nem pedig az elvált nőt illeti meg, már pedig felperes maga hozza fel a pécsi püspöki szentszéknek 1867. évi 162. sz. a. hozott Ítéletét, a mely szerint férjétől el választatott és beismeri, hogy azóta férjétől tényleg és folyton elválva élt. Megszűnt tehát S. A. neje lenni, tehát a S. A. özvegyét megillető jogát nem igényelheti stb. (Pécsi tábla : Helybenhagyja. — Curia: Helybenhagyja. 1897 január 26. 571/1896. sz.) 167. Alperes (özvegy) férjének meggyilkoltatása által az az utáni özvegyi jogra nézve, jogszabályaink szerint, magát érdemetlenné tette. (Curia 1902 április 22. 4792/1901. sz.) Jegyzet: Az érdemetlenségre nézve lásd még az általános részben felhozottakat. 168. Az özvegyi jognak alapja a házastársak életközössége és a házastársi kötelességek teljesítése, ha tehát a nő, férjének hibáján kivül, a házasságot nem folytatja s házastársi kötelességének meg nem felel, az özvegyi jogra igényt nem tarthat. a) Nagyváradi tábla : A házassági viszonyból eredő minden jognak s e között az özvegyi jognak is alapja a házastársak életközössége, a házastársi kötelességek teljesítése, a miből folyik, hogy ha és a mennyiben a nő, férjének hibáján kivül, a házasságot nem folytatja, és igy házastársi kötelességeinek nem felel meg, a házassági viszonyból származó jogokra,, tehát az özvegyi jogra sem tarthat igényt. Már pedig bizonyitva van, hogy a felperes a házasságnak megkötését követő ötödik napon férjét elhagyta, az életközösséget a férj többszöri kérése daczára többé vissza nem állitotta, férjét durván elutasitgatta s el is verte, s hogy az elhagyás, a férj hibáján kivül történt. (4107/1902.) Curia: Indokai alapján helybenhagyja. (4371/1903. sz.) b) Komáromi törvényszék: Tekintettel tehát, arra, hogy az előadottak szerint felperes a néhai férjét megöléssel fenyegette, majd pedig jogos ok nélkül elhagyta, s tekintettel arra, hogy az a nő, a ki a férjét megöléssel fenyegeti és jogos ok nélkül elhagyja, a ki a férjétől alig néhány heti együttélés után (21 éven át, a mig a férje élt) külön váltan él és a ki erkölcsi tekintetben kifogás alá eső életet folytat: sem özvegyi haszonélvezeti jogot, sem hitbért nem igényelhet; mindezeknél fogva felperes keresete jogos alapot nélkülöz, annál inkább, mert a tanuk által bizonyi-