Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

öröklés a szerzeményben. 140. Az oldalági örökösödési jog a felmenők képviseletének elvén alapul. a) Tekintve, hogy alperes (az örökhagyó atyjának: S. N. Albertnek testvére) az oldalági örökösödést nem S. N. Albert, hanem csak ennek egyetlen gyermeke : a kisded korában elhalt S. N. Eszter után veheti igénybe, mert ez atyját túlélvén, a végrendelet nélkül elhalt S. N. Albertnek összes hagyatékát örökölte ; tekintve, hogy az oldalági örökösödési jog a felmenők képviseletének elvén alapszik s ehhez képest az oldalági örökös joga soha tovább nem terjedhet, mint terjedne az általa képviselt felmenőnek joga, a jelen esetben pedig alperes atyja S. N. András (az örökhagyó atyai nagyatyja) a kérdéses háznak azon feléből, melyet fia S. N. Albert (alperes testvére, örökhagyó atyja) adásvétel utján szerzett meg, felperessel, mint S. N. Eszter anyjával szemben örökséget nem követelhetne, miután a házat helyettesitő vételár fele alperes irányában szerzeményi vagyont képez s ebben az örökhagyó anyja, az id. törv. szab. 10. §-a alapján, megelőzi az örökhagyónak mind nagyszülőit, mind oldalrokonait. (Curia 1879 február 24. 155/1879. sz.) b) Az oldalági rokonokat csak képviseleti jogon illetvén meg az örökösödési jog, az nem terjedhet tovább, mint az általuk képviselt saját felmenőik joga, az oldalrokonok tehát nem követelhetnek örökséget oly vagyonból, mely felmenőikre, ha életben volnának, törv. szerint át nem szállana. (Curia 1900 május 25. 629. sz.) 151. Az örökhagyó atyja által szerzett s örökhagyóra hárult vagyonban a lemenők és végrendelet hátrahagyása nélkül, de hitvestárs hátrahagyásával elhalt örökhagyó után nem az apa oldalrokonai, hanem a hitvestárs örököl, mert az oldalági rokont csak képviseleti jogon illeti meg az ági örökség és joga nem terjed tovább, mint az általa képviselt felmenőnek az öröklési joga kiterjedne. a) Curia: Felperesek, kik nem az örökhagyónak, hanem az örökhagyó apjának voltak testvérei, illetőleg az örökhagyó apjának egyik testvérétől származnak, az ideigl. törv. szab. 10., 11., 12. §-ai alapján csak azon értékben és javakban hivatvák az alperessel (az örökhagyó hitvestársával) szemben az öröklésre, melyek az ő szüléikről hárultak az örökhagyóra. Arra is tehát, mi az örökhagyóra ennek atyjáról szállott, felpereseknek csak annyiban van örökösödési joguk, a mennyiben az örökhagyó apjáról örökhagyóra szállott vagyon az örökhagyó apjára is ennek szüleiről szállott. Mert az oldalrokont csak képviseleti jogon illeti meg az ági örökség és joga sohasem terjed tovább, mint terjedne az általa képviselt saját felmenőinek öröklési joga. Ámde felperesek nem mutatták ki azon értéket és javakat, melyek az ő szüléikről, illetve nagyszüleikről az örökhagyó apjára s erről az örökhagyóra szállottak. (1880 június 23. 10261. sz.) b) Jogeset: B. Zsuzsa (f 1879.) apjától 179 forint 88 krajczárt, apai nagyanyjáról B. Istvánné szül. E. Zsuzsától 507 forint 34 krajczárt örökölt. Végrendelet, le- és felmenők hátrahagyása nélkül bekövetkezett halála után fenmaradt és házassága tartama alatt szerzett 258 forint értékű ingatlanaira igényt támasztott apjának három testvére és a negyedik testvér-