Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

öröklés a szerzeményben. 375 147. A leszármazók nélkül elhalt gyermek szerzeményében ott, hol az előbb meghalt egyik szülő után leszármazó nincsen, a törvény szerint az életben levő másik szülő örökösödik, a nagyszülők és ezek leszármazóinak kizárásával. (Curia 634/1877. sz.) 148. A leszármazók, végrendelet és hitvestárs hátrahagyása nélkül és csak az egyik szülő hátrahagyásával elhalt gyermek szerzeményi vagyonában, ha a már elhalt szülő után leszármazók nem maradtak, csak az életben maradt szülő örököl. A szerzeményül elismert 1250 forintra csak alperesnek van örökségi joga, mert a leszármazók nélkül elhalt gyermek szerzeményében ott, hol az előbb meghalt egyik szülő után leszármazók nincsenek, törvény szerint az életben levő másik szülő örökösödik, a nagyszülők és azok leszármazóinak kizárásával, az ideigl. törv. szab. 12. §-ához képest, az öregapa. és öreganya s ezek leszármazói csak akkor lévén az öröklésre hivatva, ha az örökhagyó szüleinek egyike sincs életben s ezek után leszármazók nem léteznek. Az örökhagyó után pedig, ki apját túlélte, sem leszármazó, sem testvér nem maradt, szerzeményében tehát egyedüli örököse édes anyja az alperes. (Curia 1877 június 17. 5097. és 9720/1888. sz.) 149. Az örökhagyó közelebbi törzse, illetőleg attól leszármazó oldalrokonok, a távolabbi törzset, illetőleg az ettől leszármazó oldalrokonokat az örökösödésből kizárják. Ennélfogva az örökhagyó atyja által szerzett s örökhagyóra hárult vagyonban a lemenők, hitvestárs és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyó után nem az apa oldalrokonai, hanem az életben levő anya van az öröklésre hivatva. Budapesti tábla : Ezen az örökhagyóra édesatyjáról háramlott hagyatéki vagyon, örökhagyó atyjának szerzeményi vagyona volt, ennélfogva tehát ezen vagyon nem tekintethetvén az apai ágról származott vagyonnak, az abban való örökösödésre nézve, az öröklött vagyont illetőleg, a felmenők és oldalági rokonok törvényes örökösödése tekintetében az országbírói ért. szabályai által elfogadott azon törvényes örökösödési alapelv, melynél fogva az örökhagyó egyik szülőjéről származott vagyonban, ugyanazon szülői ágon lévő rokonok a másik szülőt, illetőleg annak ágán levő rokonokat a törvényes örökösödésből kizárják, alkalmazásba nem jöhet; hanem alkalmazásba kell jönni a felmenők és oldalági rokonok törvényes örökösödési joguk megállapításánál irányadóul szolgáló azon örökösödési alapelvnek, melynél fogva az örökhagyó közelebbi törzse, illetőleg attól leszármazó oldalrokonok, a távolabbi törzset, illetőleg az attól leszármazó oldalrokonokat az örökösödésből kizárják ; ennek folytán pedig a jelzett hagyatéki vagyonban, mely az édesatya által szereztetett és nem az apai családi ágtól háramlott az örökhagyóra, az örökhagyó édesanyját, mint véle legközelebbi vérrokont, és nem a véle távolabbfoku rokonságban álló felpereseket (az apa oldalrokonait) illeti a törvényes örökösödés. Curia ezt helybenhagyta. (1872 május 14. 3042. sz. — Azonos 1871 ápril 4. 5864. sz.)