Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

374 öröklés a szerzeményben. 145. Az id. trvk. szab. 10. §. utolsó bekezdése és 11. §-a értelmében a szerzeményi vagyonban a felmenőket törzsenként illeti az öröklés; s ez nem visszaháramlás; az apa és az anya pedig egymással egyenlő törzs lévén, az apától leszármazó gyermekek épen oly közeli törzsből való rokonok, mint az anya. Az anya tehát az apától leszármazó rokonokat a szerzeményi vagyon örökléséből ki nem zárja. (Curia 1895 november 29.. 5505/1894. sz.) 146. A szerzeményi javakban a visszaháramlás elve alkalmazható' nem lévén, mindaddig, mig a szülői ágon rokon létezik, a nagyszülék vagy ezek leszármazói törvényes örökösödésre igényt nem tarthatnak. A féltestvér a közös szülő jogán az édes testvérrel egyenlő módon örököl. a) Curia: Az országb. ért. szab. 11. és 12. §§. által az oldalrokonokra nézve az ágankénti (— csoportonkénti) örökösödés elve lévén a szerzeményi javak tekintetében a törvényes örökösödést illetőleg irányadóul megállapitva, ezen alapelvnél azok, kik az örökhagyóval közelebbi közöstörzstől származnak, a távolabbi közös törzseket, illetve az azoktól leszármazottakat a törvényes örökösödésben kizárják, vagyis mindaddig, mig az örökösödésre hivatott közelebbi ágon Örökösödésre jogosult rokon van,, a távolabbi vérségi ágon levő oldalrokonok a szerzeményi örökségi vagyonhoz törvényes örökösödés jogczimén igényt nem tarthatnak. Minélfogva tekintve azt, hogy alperes, mint az örökhagyónak a közös édesapától, 0. Páltól származott féltestvére, az örökhagyóval a szülői törzs alatt áll vérségi összeköttetésben, ellenben felperesek az anyai nagyszülői törzs alatt vannak az örökhagyóval vérségi összeköttetésben, és igy alperes, a törvényes örökösödésre hivatott közelebbi két ágon, ellenben felperesek a távolabbi három ágon rokonai az örökhagyónak; tekintve továbbá,, hogy az orszgb. ért. szab. 12. §-a rendeleténél fogva mindaddig, mig a szülői ágon leszármazott rokon létezik, a nagyszülők, illetőleg azok leszármazottjai törvényes örökösödésre igényt nem tarthatnak : felpereseket néhai 0. Gábor után való törvényes örökösödési igény alapján alperes ellen inditott keresetöktől elmozditani kellett. (1871 márczius 3. 7260. sz.) h) Budapesti tábla : Az ingóságokról örökhagyó nem végrendelkezvén és igy azokat alperesek a végrendelet alapján maguknak nem követelhetvén : azok törvényes örökösödésnek tárgyai. Ennélfogva az összes szerzeményeknek tekintendő ingóságok törvényes örökösödés jogczimén felperesnek (apának) annyival is inkább odaítélendők voltak, mert szerzeményi vagyonban a visszaháramlás elve alkalmazható nem lévén, a közelebbi ág a távolabbit kizárja. Ebből folyólag, tekintve, hogy örökhagyó után sem anya, sem ettől leszármazó oldalrokon nem maradt: az apa a szerzeményi javakban minden távolabbi anyai ágon levő rokont az örökösödésből kizár. A Curia indokaiból helybenhagyta. (1884 szeptember 27. 2620. sz.) c) Curia: Ha néh. D. L. hagyatékában a szerzeményi vagyonra nézve fenálló öröklési szabályok nyernének a felmenők közötti öröklés kérdésében alkalmazást, az esetben is alperesek, kik a nagyszülői csoportban jelentkeznek oldalági örökösökül, felperest, ki az összülői csoporthoz tartozó leszármazóként igényel örökséget, az öröklésből kizárják. (5242/1903.)