Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Eltartás kötelezettsége. 241 szegénység alapján eltartás iránt, mely az előbbi jog fennforgása esetében kizártnak tekintendő, egyidejűleg önálló keresetet nem érvényesíthet. E szerint felperes keresetével a másodbiróság által helyesen utasít­tatván el, a felebbezett Ítéletet a kereset főtárgyára vonatkozólag ezen okokból helybenhagyni kellett. (1893 október 5. 5827. sz.) * V 5570/1889. és 2260/1888. számok alatt kimondta a Curia, hogy a gyemnek munkaképtelen és vagyontalan szülőjét eltartani köteles, de csak természetben, tartásdíjt pedig csak akkor tartozik fizetni, ha a gyermek a tartás és lakásnak természetben való kiszolgáltatását meg­tagadta vagy az bármely okból természetben ki nem szolgáltatható. 81. A törvényes gyakorlat szerint a természetben való tartást igényel­hető fél annak pénzbeli egyenértékét a tartásra kötelezettől csak akkor jogosult követelni, ha az utóbbi a természetben való tartás nyújtását meg­tagadja vagy az a természetben való tartás élvezését türhetlen magaviselete által lehetetlenné tette, avagy lehetetlenné tették hozzátartozói. (Curia 1899 június 23. I. G. 198. sz.) 82. A tartás sürgős természeténél fogva a tartást követelő fél igényé­nek érvényesitése oly esetben, midőn belföldön tartásra kötelezett egyén létezik, nem tehető függővé azoktól a nehézségektől, melyekkel egy kül­földön lakó egyén bepereltetése jár. Az elhalt gyermek gyermeke a nagyszülő tartására csak akkor köte­lezhető, ha a még életben levő gyermekek ez iránti kötelezettségüknek teljesítésére vagyoni viszonyaiknál fogva képtelenek. Curia : Alperesnek az a panasza, hogy miután mindenik tartásra kötelezett gyermek perbe nem vonatott, érdemlegesen határozni a perben nem lehetett volna, alaposnak el nem fogadtatott, mert a megállapított tényállás szerint alperesnek leánytestvére külföldön él, a tartás sürgős természeténél fogva pedig a tartást követelő fél igényének érvényesitése oly esetben, midőn belföldön tartásra kötelezett egyén létezik, nem tehető függővé azoktól a nehézségektől, melyekkel egy külföldön lakó egyén bepereltetése jár ; és mert az elhalt harmadik leánytestvér örököse, a kire nézve egyébként az nincs megállapítva, hogy az örökös az elhalt leány­testvérnek leszármazó gyermeke lenne, feltéve, ha csakugyan az említett leánytestvér után gyermekek maradtak volna is, ezek a tartásra csak akkor lennének kötelezhetők, ha alperes, mint a felpereshez közelebbi izben álló leszármazó, ez iránti kötelezettségének teljesítésére vagyoni viszonyainál fogva képtelen lenne. A fennálló jogszabályok szerint a gyermek vagyontalan és munka­képtelen szülőjét eltartani köteles; a felebbezési bíróság tehát jogszabályt nem sértett az alperes tartási kötelezettségének megállapításánál. Ezeknél fogva még ha eltekinteni lehetne is attól, hogy maga alperes arra ajánl­kozott, hogy anyjának, felperesnek a tartást természetben kívánja ki­szolgáltatni, a dolog természeténél fogva a természetben való eltartás csak egy helyütt, a tartásra kötelezett gyermekek valamelyikénél telje­síthető, minthogy pedig felperesnek az alperesen kivül létező másik gyer­Grecsák : Magyar Döntvénytár. VII. 16

Next

/
Thumbnails
Contents