Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

242 Eltartás kötelezettsége. meke külföldön tartózkodik, a természetben való eltartásra csakis alperes volt kötelezhető. E tekintetben tehát a felebbezési biróság jogszabálysértést nem követett el, valamint helyes a felebbezési biróságnak az a rendelkezése is, hogy a természetben való eltartás módozatának választása esetére fenhagyatott alperesnek az a joga, hogy a szintén tartásra kötelezett testvértől megtéritést követelhessen. (1897 június 23. I. G. 154. sz.) 83. A súlyos bajban szenvedett elhunytnak huzamos és gondos gyógykezelésével kapcsolatos tetemesebb költséget az elhunyt saját jövedelméből viselni képes nem volt, ily esetben pedig az apa vagyoni viszonyaihoz mérten a gyógykezelés költségeihez járulni szintén köteles. (Curia helybenhagyta 1896 június 23. 2655/1896.) 84. Az atyának törvényes kötelességében áll atyai hatalma alatt álló és önálló foglalkozással nem biró gyermekei gyógykezeltetését eszközöltetni s az ebbeli költségeket viselni, még akkor is, ha a tőle különváltan élő nejének a gyermekekért tartási dijat fizet, mert ezen körülmény harmadik személyre nézve befolyással nem lehet. (Curia 1891 január 30. 3524.) 85. A házasság tartama alatt született gyermek születése és eltemetése körül felmerült költséget az apa, mint családfő, tartozik viselni és e tekintetben az apát kötelezettségének teljesítésétől ama körülmény sem menti fel, hogy akkor, a mikor az emiitett kiadások felmerültek, az anyától külön háztartásban élt. (1890 október 22. 8978. sz.) 86. Az apa köteles kiskorú gyermekei szükségletéről, melyhez a kiházasitási czikkek megszerzése is tartozik, gondoskodni. Budapesti tábla : Alperes nem vonta kétségbe, hogy az A) alatti számlában kitett áruczikkeket elhalt neje saját kiskorú leányai szükségletére, a legnagyobb részt azok kiházasitására rendelte meg és vette át; de ezt a körülményt K. Zsuzsánna és J. Eszter tanuk is bizonyították, valamint annak valósága alperesnek J. Sándor és B. Sándor tanuk által bizonyitott abból a nyilatkozatából is következtethető, hogy a kereseti követelést ki fogja fizetni. Minthogy pedig a fennálló jogszabályok szerint az apa köteles kiskorú gyermekei szükségletéről, melyhez a kiházasitási czikkek megszerzése is tartozik, gondoskodni és minthogy alperes nem is állitotta, hogy az elhalt neje által kiskorú leányai szükségletére és kiházasitására megszerzett áruczikkek alperes vagyoni állapotához képest túlságosak, az a kérdés, hogy alperes magára vállalta-e vagy sem az A) alatti számla kiegyenlítését, perdöntőnek nem tekintethetvén, alperest feltétlenül kellett elmarasztalni. (1894 november 29. 12139/1893. — Curia helybenhagyja. 1896 április 10. 2254/1895.) 87. A gyermek és szülő az utóbbit az előbbivel szemben megillető tartási igény módját, úgyszintén az adományozó a kegyeleti ténykedés terjedelmét tetszésük szerint szabályozhatják; következésképen ha a gyermek édesanyja részére tisztán életfenntartásra szolgáló javadalmazás czimén magát az anyjának élete fogytáig évi 3000 korona fizetésére kife-