Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

226 Rokonság. jogot, a vélelmezett atya halála után annak örökösei is, tekintet nélkül azoknak törvényes vagy végrendeletörökösi minőségükre, gyakorolhatják. — Kassai Ítélőtábla : Helybenhagyja, megfelelő indokai alapján és még azért, mert a felperesek kereseti jogosultságának megállapításához csak annak a kimutatása szükséges, hogy a felperesek, elsőrendű alperes törvénytelenitése esetén, az örökhagyó fiuk hagyatékában való öröklése szintén hivatvák, annak a kérdésnek az elbirálása azonban, hogy e hagyatéki vagyon milyen jogi természetű, s vájjon az abban való Öröklésben a felpereseket esetleg az örökhagyó özvegye, a másodrendű alperes meg nem előzi s ha igen, mennyiben, nem a pernek, hanem csak a vitássá válható öröklési igények érvényesítése iránt inditandó örökösödési pernek képezheti tárgyát; és mert a törvénytelen születés kimondására irányuló jognak az érvényesitése a hazai jog szerint külön határidőhöz kötve nem lévén, a felperesek jogosultak a születés törvénytelenségének megállapítását szorgalmazni mindaddig, a mig azt a vélelmezett apa tehette, s a felperesek eme joga csak akkor enyészett volna el, ha az alperesek igazolják, hogy a törvénytelenitésre első sorban hivatva volt apa e jogáról lemondott, illetve a gyermeket tőle származottnak elismerte, az alperesek azonban e részben semminemű bizonyítékot nem szolgáltattak. — Curia : Helybenhagyja az elsőbiróság Ítéletének indokai alapján és a kereseti jogosultság megállapítását illetőleg még azért, mert a per adatai szerint az sem állapitható meg, hogy a férj a törvényteleniteni kivánt gyermek születéséről tudomással bírt; ugyanis az erre vonatkozóan hivatkozott G) alatti levele jóval a gyermek születése előtt 1893. évi július hó 8-án kelt és ebben a férj többek közt a felesége könnyelmű viselkedése miatt panaszkodik, de ha a férj tudomása kimutatva volna is, tekintve a térbeli nagy távolságot s hogy ideiglenesen távozott s alig hat hónapra a gyermek születése után ugyanott elhalt, meg nem állapitható az sem, hogy a férjnek tudomás esetén módjában állott volna a gyermek törvénytelen születésének kimondására a szükséges lépéseket megtenni. (1897 június 15. 5240 1896.) 16. Valamely gyermek törvénytelen ágyból való származásának kimondását per utján első sorban jogosított követelni á férj, annak elhalálozása esetén pedig a törvényes vagy végrendeleti örökös. (Lfi. 1396 1879.) 17. Ha a férj a gyermek születése előtt elhalt, az osztrák ptk. 158., 159. §§-ai szerint az örökösök azon joga, hogy a törvényes születést kétségbe vonhassák, nem a férj halálától, hanem a gyermek születésének tudomásukra jöttétől három hó alatt érvényesítendő. (Curia 1890 október 28. 3102.) 18. Az oldalági örökösök nincsenek jogosítva az örökhagyó gyermekének törvényességét kétségbe vonni. (Budapesti tábla 21548 1885.) 19. A ki a születés törvényes voltát megtámadja, tartozik annak ellenkezőjét bizonyítékokkal megdönteni. (Lfi. 1396 1879.)