Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

208 A hitbér. 169. A mikor a szerződési hitbér a szerződés érvénytelenségénél fogva nem érvényesíthető, a törvényes hitbérhez való jog éled fel. — Az özvegy második férje örököseitől a törvény által megállapított hitbérösszegnek esak a felét igényelheti. (H. K. I. R. 9ő. cz.) A hitbér első sorban a szerzett vagyont terheli. Pécsi tábla: A 80 forint irott hitbérre vonatkozó részében azért volt helybenhagyandó az elsőbirósági Ítélet, mert felperes ez iránti igényét a K) alatti másolatban, a P) alatt eredetben becsatolt házassági szerződésre alapitotta; tekintve azonban, hogy házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződés érvényesítéséhez, az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-a szerint akár házasságra lépés előtt, akár az után köttetnek ily szerződések, közjegyzői okirat kivántatik, a hivatkozott szerződés mint magánokirat a fentirt törvényszakasz alapján érvénynyel nem bir; de nem volt megitélhető egyúttal felperesnek a felebbezésben kért törvényes hitbér sem, mert felperes keresetét erre nem irányozta és igy alperes az ellen tehető ellenvetéseit a per során elő nem adhatta. A becsatolt hagyatéki iratokból kitűnik, hogy felperes Á, Jánosnak harmadik felesége volt s hogy e házasságból gyermek nem származott: felperest tehát nem az egész hagyaték, hanem özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrész haszonélvezete illeti meg; tekintve tehát, hogy felperesnek joga többre mint egy gyermekrészre ki nem terjed; tekintve továbbá, hogy örökhagyónak korábbi házasságból "két gyermeke maradt, felperes, arra az időre is, a mig a hagyaték haszonélvezetéből teljesen kizáratott,, csak a jövedelem egyharmadrészét követelheti elvont haszon czimén, ennélfogva az elsőbirósági Ítélet e részbeni megváltoztatása mellett, felperesnek csakis az összegére nézve nem kifogásolt 51 frt 20 kr. jövedelemnek !/3 része, vagyis 17 frt 062/3 kr. volt megítélendő, (1894 január 15-én 6604/1894. sz. a.) — Curia: A K) alatt másolatban és P) alatt eredetben csatolt szerződést a keresetileg követelt 80 frt hitbér megítélésére törvényes alapul a Curia sem fogadta el a másodbiróság részéről felhozott okoknál fogva azért, mert ebben a házassági szerződésben tartama szerint a jegyesek a közöttük mint házasfelek között felmerülő vagyoni viszonyokat kívánják szabályozni; ily jogügylet érvényességéhez pedig az 1886 : VII. t.-cz. 22. §. a) pontja szerint közjegyzői okiratkivántatik meg. A szerződési hitbérhez támasztott igény akkép érvényesíthető nem lévén, a törvényes hitbérhez való jog föléled s az épen ez okból különös kérelem nélkül is az ítéletben szabályozandó. Ez a törvényes hitbér felperesnél mint volt jobbágy özvegyénél 40 forintot tenne ki; minthogy azonban a felperes végiratában nem vonta kétségbe a viszonválasziratban felhozott azt az alperesi állítást, hogy a felperesnek akkor, a mikor Á. Jánoshoz ment, már négy gyermeke volt, ez pedig arra enged következtetni, hogy Á. János a felperesnek második férje volt; minthogy az özvegy második férje örököseitől a törvény által megállapított hitbérösszegnek csak a felét igényelheti (H. K. I. R. 96. cz.), annálfogva a felperesnek e czimen a 40 forint törvényes hitbérnek a fele, vagyis 20 forint ítéltetett meg. A hitbér a férj halálával válván esedékessé és a férj vagyonából lévén kifizetendő, a kamatot az örökhagyó elhalálozásától kellett megítélni éskielégítési alapul a hagyatékot kijelölni. A közszerzemény kérdésében