Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
A hitbér. 205 1. §. Jegyajándéknak pedig mindazokat az ingó javakat nevezzük, melyeket a férj vagy szülők, vagy az atyafiak, vagy bárki más, a menyegző vagy eljegyzés avagy kézfogás szertartásának idején adnak a nőnek. 2. §. A honnét tudnunk kell, hogy a hitbér, országunk régi és törvényerőre emelkedett szokása szerint, a törvényesen férjhez adott nőknek dija, a melyet a férjek fekvő jószágaiból és birtokjogaiból s állásuknak megfelelően, házassági kötelességük teljesitése fejében szokás nekik adni. 3. §. Mert a hitbér fizetése a férjek állásának és méltóságának kitűnősége szerint váltakozik és történik . . . 1840 : XXII. t.-cz. 85. §. . . . b) A csődület alá került feleségének törvényes hitbére ... a mágnásoknál 400, nemeseknél és polgároknál 200, nem iiemeseknél pedig 40 forint leend törvényes értékű pénzben. Jegyzet: A joganalogia és a gyakorlat szerint a csőd alatt nem levők feleségének is ennyit tesz ki a törvényes hitbére. H. K. I. R. 96. czim: . . . mindenik asszonyt első férjétől, virágzó szüzessége okán, a melyben férjhez adták, az egész hitbér, a másodiktól pedig, mert szüzességvesztés után ment férjhez, annak csak fele, a harmadiktól negyede, a negyediktől csak nyolczadrésze illeti. 1. §. Ha pedig valamelyik ötödször vagy hatodszor is férjhez megy, hitbére annyira leapad, hogy rendkivül csekélylyé lesz. H. K. I. R. 95. czim: A hitbér kifizetése pedig részint készpénzzel, részint meg ingó s könnyen eladható dolgokkal, de ezeknek igaz ára és értéke szerint szokott mindenkor történni. Ámbár a H. T. K. I. R. 93., 94., 96., 97., 98., 104. és 105. czikkelyei és más több törvényeink csak a feleségeket illető hitbérről és azoknak kielégitéseikről tesznek is rendelést; ha mindazonáltal a házassági szerződésben a menyasszony a vőlegénynek viszonhitbért (contradotem) kötelezett és amaz (a menyasszony) a tökéletességre ment házasság után minden egyenes örökösök nélkül a férjénél előbb meghal, ilyenkor a menyasszonynak közosztályosai, kikre tudniillik az összes vagyonnak örökösödése néz, nem kérhetik és nem kaphatják vissza különben azt az örökösödésbeli tömeget a meghalt feleségnek férjétől vagy ennek hagyományosaitól, hanem csak ugy, ha a kontraktusban kötelezett viszonhitbért lefizetik; mert az örökösödés a teherrel (adóssággal) együtt jár, a kontraktusok pedig szoros törvénymagyarázatuak és az örökösöket is kötelezik, kiváltképen az olyan esetekben, midőn a felpereseknek leánytestvérek (sógor) a törvényes hitbérrel meg nem elégedvén, kontraktusbelire tetszett neki lépni; már pedig a férjnek is szabad volt a feleségének történhető kialvásának esetére a kölcsönös és viszonos jutalmat elfogadni, a mely feleségének kontraktusbeli hitbére ugyan, valamint abban az esetben, ha a férj előbb meghalt volna, a feleségének, mivelhogy a törvénynek rendelésén sokkal tulhat (értsd a törvényes hitbért, sokkal felülhaladó kontraktusbelit) a feleség testvérjeinek hasznaikra esett volna; az ellenkező történhető esetben, a melyben tudniillik a feleség előbb meghal a férjénél, azoknak azonságából a férjet szintúgy mint azokat, a kik őket a Testamentum által képezik