Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A házastársak külön vagyona. 191 130. Az egyik házastársnak ajándékozott vagyon a megajándékozott házastársnak külön vagyona és nem közszerzemény, mert ennek alapját a házastársak közös rhunkássága és szorgalma képezi. Curia: Nem voltak azonban közszerzeményül megállapíthatók a helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok ; mert ezeket az elsőrendű alperes .... néhai édesanyjától: G-. Máriától és mostoha atyjától: Á. Jánostól ajándékozás jogczimén szerezte. Minthogy pedig a 2*/. alatti ajándékozási okiratban T. Zsuzsanna mint megajándékozott megnevezve nincs s minthogy a közszerzemény alapját a- házastársak közös munkássága és szorgalma képezi az emiitett ingatlanokból álló vagyon pedig nem ily közös munkásságának és szorgalomnak, hanem az egyedül elsőrendű alperes javára tett ajándékozásnak eredménye : ezt a vagyont, habár az az elsőrendű alperesnek T. Zsuzsannával fennállott házasság tartama alatt szereztetett, közszerzeménynek minősiteni nem lehet. {1897. június 22-én 6439/1896. Most már állandó gyakorlat.) Az ajándékozott vagyon közszerzeményi minőségét tévesen mondja a következő határozat: Curia mint legfőbb ítélőszék: A volt úrbéresekre vonatkozólag a közszerzemény jogi természetének meghatározásánál döntő körülménynek csak az lévén tekintendő, hogy a szerzés a házasság tartama alatt történt; azon további kérdés: vájjon a másik, házastárs járult-e és mily összeggel a kérdésben levő ingatlan szerzéséhez, a közszerzemény megbirálásánál figyelembe vehető nem volt, jelen esetben annál kevésbé, minthogy maga a befektetett pénzösszeg alperesnek ajándékul adatván, szerzeménynek és igy szinte a közszerzemény fogalma alá esőnek tekintendő. (1881 deczember 5-én 6737. sz. a.) 131. Csere utján szerzett vagyon csak akkor képez közszerzeményt, ha az elcserélt vagyonra nézve kimutattatik, hogy az is közszerzemény volt. (Curia 1891 deczember 29-én 9642. sz. a.) 132. A külön vagyonból származó haszonvétel a közszerzemény javára esik. Az a körülmény, hogy mindegyik házastársnak egybekelésük idején külön vagyonuk volt s azt a házasság tartama alatt is mindegyik maga kezelte, a közszerzeményi vagyon keletkezését ki nem zárja. Győri tábla: Alperesek azt, hogy felperes és elhalt férje abban állapodtak meg, hogy vagyonuk külön kezelése mellett közszerzeményi jogukról egymás irányában lemondanak, nem is állitották; az a körülmény pedig, hogy mindegyik házastársnak egybekelésük idején külön vagyonuk volt s azt a házasság tartama alatt is mindenik maga kezelte, a közszerzeményi vagyon keletkezését ki nem zárja, mert ily kezelés mellett is a külön vagyonból származó haszonvétel a közszerzemény javára esett, ennélfogva a kereset azon az alapon, hogy felperes és férje elkülönitett vagyonkezelésben éltek, el nem utasítható. Nem szolgálhat indokul a kereset elutasítására az sem, hogy felperes azt a vagyont, melyről alperesek azt vitatják, hogy a házasság tartama alatt szerezte, közszerzeménynek tekinteni nem engedte ; továbbá,