Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

182 Közszerzemény. Éhez számítandó azon .... Levonásba nem hozathatott az I-ső rendű alperes a házasság megkötése idejében volt boltjának az értéke, mert a kihallgatott tanuknak a vallomása " alapján nem állapitható meg azon vagyon tiszta értéke, a melyet I. rendű alperes a házasságra lépése idejében birt, s mert a tanuk vallomásának egybevetése alapján az sem állapitható meg, hogy I. rendű alperes kereskedésének tiszta értéke nagyobb volt, mint neje azzal egyesitett sókereskedésének az értéke; az a kérdés pedig, hogy mily mérvben és módon számítandó be a boltnak értéke felperes köteles részébe azért, mert az tényleges tulajdonába bocsáttatott, lejebb nyerend megoldást. Való, hogy a szakértők az ingatlanok 1884. évi becsértékét állapították meg, de hogy 1880 óta az érték változott volna, egyik fél sem mutatta ki. A fennebb!ek alapján megállapítandó volt tehát, hogy a közszer zeményi vagyon értéke 1880 január 29-én 37614 írtra rúgott s abból felperes anyját 18807 frt illeti. (9509/1895. sz. a.) » Ellenkező: Curia: A . . . . telekjegyzőkönyvben B . . . . alatt foglalt bejegyzésből kitetszően ez ingatlanra a tulajdonjog egyedül az időközben elhalt N. Erzsébet javára közjegyzői okirat, alapján kebleztetett be, alperes pedig elismerte, hogy ő ebbe a telekkönyvi bekeblezésbe, habár csupán a fent nevezett neje irányában való udvariasságból, beleegyezett. Tekintve azonban, hogy alperes nem bizonyította, hogy eme beleegyezését az emiitett ingatlanhoz való közszerzeményi jogának fentartásával adta, ily feltétlen beleegyezése következtében a szóban levő közszerzeményi joga megszűnt, ugyanazért a fentnevezett telekkönyvi tulajdonos által még életében eladott érintett ingatlannak hagyatékul maradt vételárára alperes közszerzeményi czimen keresetre nem jogosult. (4676/1896. sz. a.) 119. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanok közszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a nő tulajdonául jegyeztettek be a telekjegyzőkönyvbe, csak olyan körülmények bizonyítása esetén változtatna, melyek folytán ezek az ingatlanok a nő kizárólagos szerzeményének volnának tekinthetők. Az, hogy az ingatlanok a nő tulajdonául vannak bejegyezve, a férj részéről tett ajándékozást nem bizonyítja. Curia: A per adatai kétségtelenül bizonyítják, hogy a szabadkai 13210. és 15735. sz. tjkönyvekben foglalt ingatlanok néhai P. István második házassága tartama alatt szereztettek és miután nem bizonyittattak oly körülmények, melyek folytán ezek az ingatlanok I. rendű alperes (hátrahagyott feleség) kizárólagos szerzeményének lennének tek'inthetők, sőt a tanuk vallomása szerint egyrészt kétségtelen, hogy a kérdéses ingatlanok vételárát az örökhagyó fizette ki, de másrészt I. rendű alperes az örökhagyóhoz cselédkép kerülvén, teljesen jogosult az a mivel sem megczáfolt vélelem, hogy nevezett alperes vagyonnal nem birt: miután továbbá az ingatlanoknak I. rendű alperes nevére lett bekebelezését ajándéknak nem lehet minősíteni azért, mert ez határozott ajándékozást nem tartalmaz, de ajándékot nem bizonyít az