Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Közszerzemény. 183 sem, hogy az örökhagyó végrendeletében a törvényes leszármazók érdekeibe ütköző és igy örökösödési igényeik érvényesithetését nem akadályozó azt a kijelentést tette, hogy neki (örökhagyónak) ingatlan vagyona nincsen: a kérdéses ingatlanok közszerzeményt képeznek és igy azok fele P. István hagyatékához tartozik. (1894 február 6-ikán. 663/1892. sz. a.) 120. A közösen szerzett vagyon a közszerzemény sérelmével át nem ruházható, mert a hitvestársnak közszerzeményi joga már a szerzés idejében válik létezővé s azt az ő beleegyezése nélkül megszüntetni nem lehet. — A megajándékozott a reá átruházott ingatlant, ha még az ő tulajdona, természetben, ellenesetben értékben tartozik kiadni. a) Szegedi tábla: Az */4 telket illetően az első biróság helyesen állapitotta meg azt, hogy ez a vagyon a felperesnek és az örökhagyónak közszerzeménye volt, annyival inkább, mert az a vagyon, mely a házasság' tartama alatt az ági vagyon, vagy a külön vagyon jövedelméből szereztetik, szintén közszerzeményt képez s helyesen állapitotta meg az első biróság azt is, hogy ezt az */4 telket az örökhagyó az alperesre visszteher nélkül ruházta át. Ámde az alperes azzal is védekezett, hogy ez a vagyonátruházás a felperes beleegyezésével és hozzájárulásával történt és erre nézve a felperest főesküvel kinálta meg, a melyet ez elfogadott. Már pedig a főesküvel bizonyítani kivánt körülmény perdöntő, mert ha a felperes az 1ji teleknek az alperesre történt átruházásába beleegyezett, illetőleg ehhez a maga részéről hozzájárult, nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az x/4 teleknek fele részét közszerzemény czimén jogosan nem követelheti, ellenben, ha az örökhagyó az i/4 telket a felperes beleegyezése nélkül ruházta át az alperesre, ebben az esetben a felperest az */4 teleknek fele része közszerzemény czimén jogosan megilleti azért, mert felperesnek az */4 telekhez való közszerzeményi joga már a szerzés idejében létezővé vált, a felperesnek ezt a jogát tehát az örökhagyó egyoldalulag a felperes beleegyezése nélkül megszüntetni jogositva nem volt; és mert az alperesnek, mint az örökhagyó fiának a köztük levő családi viszonynál fogva tudomással kellett birnia arról, hogy az 1/i teleknek fele része a felperes közszerzeményét képezte s ekként ezt a felperestől el nem vonhatja. (6341/1900. sz. a.) — Curia helybenhagyta.: (2693/1901: sz. a.) Jegyzet. Az 1/i telek fele része természetben Ítéltetett meg. Ugyanezen az alapon áll a következő határozat is : b) Szegedi tábla: A II. rendű alperesnek az I. rendű alpereshez való viszonyánál fogva tudomással kellett birnia arról, hogy az I. rendű alperes által reá átruházott ingatlanoknak a fele része az örökhagyónak a közszerzeményét, tehát olyan vagyonát képezte, a melyet atyja, az I. rendű alperes ő reá jogosan át nem ruházhatott, ha tehát ez ingatlanoknak az örökhagyó közszerzeményét tevő részét tulajdonjogilag mégis megszerezte, ebből a felperesekre (a nő örököseire) eső részt természetben kiadni tartozik annyival is inkább, mert az apa és fia között létrejött vagyonátruházás harmadik személyek jogait nem sértheti. (904/1900. sz. a.) — Curia helybenhagyja. (4823/1900. sz. a.)