Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

178 Közszerzemény. úrbéri birtok az 1840 : VIII. t.-ez. 8. §. rendelkezése alá nem eshetett. (A Curia mint legfőbb ítélőszék 1874 január 9-én 11252. sz. a.) 114. A házasság ideje alatt szerzett ingatlannak fele része, tekintet nélkül arra, hogy a nő járult-e valamivel a vételhez és hogy a vételár ki lett-e már és mikor fizetve, az 1840 : VIII. t.-cz. 3. §-a értelmében a nő közszerzeményét képezi. (Curia 1875 szeptember 29-én 6334. és 1881 deczember 5-én 6737. sz. a.) 115. Minden vagyon, melyet a nem nemesrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez. Curia: A felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a nemnemesrendü házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj főszerzőnek vélelmezendő, téves, minthogy ily szabály sem tételes törvényeinkből, sem a birói gyakorlat által a közszerzemény tekintetében felállított elvekből le nem vonható. Főszerzőségről nem-nemesek közt már azért sem lehet szó, mert minden vagyon, a melyet a nem-nemesrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez. Erre a közszerzeményre nézve addig, mig a házasság fennáll, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből az származott s mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törvénynél fogva az az eset, hogy az egyik házastársnak, illetve annak örököseinek a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet, ezekből következik, hogy addig, a mig a házasság fennáll, a feleség a mennyiben a férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan igényelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a foglalás alól való felmentését. (1896 június 19-én I. G-. 141. sz. a.) 116. Az a vagyon, a melyet a kereskedő- és iparososztályhoz tartozó házastársak a házasság tartalma alatt szereznek, közszerzeményt képez. Curia: Oly szabály, hogy a kereskedő- és iparososztályhoz tartozó házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj főszerzőnek vélelmezendő, sem tételes törvényeinkből, sem a birói gyakorlat által a közszerzemény tekintetében felállított elvekből le nem vonható, mert az a vagyon, a melyet a kereskedő- és iparososztályhoz tartozó házastársak, a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez, a mely közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti megj a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön kereskedelmi vagy ipari vállalatából az származott s mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törvénynél fogva az az eset, hogy az egyik házastársnak, illetve annak örököseinek, a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet, mig tehát a házasság fennáll, a feleség, a mennyiben