Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Közszerzemény. 175 fizetéséből szerezte volna, arra nézve pedig nincs semmi adat, hogy hivatalos foglalkozásán kivül valami tudományos tevékenységet folytatott és a vagyonszerzéshez szükséges anyagi eszközökhöz ily módon jutott volna ; ezek szerint tudomány vagy közhivatal utján való szerzés lehetősége fenn nem forogván, özvegyen maradt neje közszerzői minősége kétségtelen. (1901 szeptember 11-én 7698/1900. sz. a.) 109. A jászkunoknál a nőnek közszerzői joga nincsen. Curia: Felperes férjének, néhai idősb Sz. J.-nek Jász-MihályTelken 1892 június 28-án alkotott Írásbeli magánvégrendeletét, az alapon támadja meg és kéri félretétetni, mert annak rendelkezései által özvegyi öröklési, közszerzői és özvegyi haszonélvezeti joga megsértetett. E perben ennélfogva az az eldöntendő főkérdés, hogy felperes férje végrendeletével szemben özvegyi öröklési jogot érvényesíthet-e és hogy van-e közszerzői joga? Az özvegyi haszonélvezeti s özvegyi öröklési jogra, mint azt az elsőbiróságok is kifejtették, az id. törv. szabályok 17. §. által hatályban tartott jászkun V. statútum rendelkezései az irányadók; e szerint pedig egyrészről a férje ősi javaiban az özvegynek semmi joga nem volt, másrészről az özvegyasszony férjének halála után annak jószágában, hogy abból éljen, csak ugy marad benn s az együtt kereső özvegy a földben fekvő summákból s az ingó jószágból egy gyermek része felett csak akkor rendelkezhetik szabadon, ha a kereső férj másként nem rendelkezett ; következéskép a férj a szerzeményi ingó és ingatlan vagyonról, mint ez különben á jászkun IV. statútum 1. §-ban világosan ki is volt mondya, szabadon rendelkezhetvén, végrendeletet hátrahagyott özvegye, özvegyi haszonélvezeti s özvegyi öröklési jogainak megsértése miatt, meg nem támadhatja. Epen igy áll a dolog felperes közszerzői jogérvényére is, mivel az ideigl. törv. szabályok 13. §-a szerint, a házasság alatti közszerzeményekre a korábbi magyar törvények határozatai tartattak fenn; a jászkunoknál tehát, az ott statútumaik alapján kifejlődött gyakorlat, mely az idézett V. és IV. statútum szerint a férjet a szerzett vagyon felett megilletett korlátlan rendelkezési jog alapján nem Volt s nem lehetett más, mint hogy főszerzőnek a férj tekintetett s az asszonynak közszerzői joga nem volt: ilyen jogot tehát sikerrel felperes nem érvényesíthet. (1898 májas 31-én 4490. sz. a.) 110. Jászkunoknál a házassági együttélés (egymagában) nem alapja a közszerzői jognak, s a mennyiben ez a nő részére egyáltalán helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, az érvényesítés joga tehát az elhunyt nő utódaira az élő férjjel szemben át nem száll. a) Budapesti tábla: Felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokolás : Felperesek, mint az alperes elhalálozott feleségének gyermekei, anyjuknak a felperes apjuk vagyonában való közszerzeményi jogot kérik megállapittatni. A per adatai szerint alperes és ennek néhai felesége jászberényi születésűek s a házassági együttélést is részben Jászberényben, nagyobb részt pedig J.-L.-Mizsén folytatták. Az o. b. ért. 13. és 17. §-ai szerint a házasság tartama alatti közszerzeményre nézve a jász-