Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Női tartás költsége. 131 a férje házától való eltávozását s külön lakását indokolná, ily Tcörülmények közt, ha a nő nem mutatja ki, hogy férje őt a házától •elűzte s férjéhez való visszatérésre eredménytelenül tett lépéseket, férjétől tartásdijat különélésre nem követelhet; mert a férj nejét más nyomatékos ok hiányában csak saját házában köteles illendő eltartásban részesiteni. (9247/1895. sz. a.) 17. Az 1894 : XXXI. t.-czikknek életbeléptetésével nem érintettek a korábbi birói gyakorlat által megállapított azok a jogszabályok, hogy oly esetben, midőn a feleségnek különélésére a férjnek sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, a férj a feleségnek tartásdijat akkor is köteles kiszolgáltatni, ha a válóper folyamatba téve nincsen és hogy a különválva élő nő a férje ellen az ideiglenes nőtartás iránt indított perben csak azt köteles bizonyítani, hogy a férjnek sérelmes magaviselete tette reá nézve a házas együttélést elviselhetetlenné . . . (Curia 1896 nov.ember 17-én I. G. 264. sz. a.) 18. Az ideiglenes tartás követelésére a nő csak akkor jogosult, ha a házassági együttélést a férjnek sérelmes viselkedése, a nélkül, hogy arra a nő jogos okot szolgáltatott volna, tette lehetetlenné; mert lia egyedül a nő magaviselete vagy a nőnek magaviselete is szolgáltatott okot a házastársi együttélés megszakítását előidézett tényekre, férjétől ideiglenes tartásdijat nem követelhet. — Az ideiglenes női tartás jogosultsága tehát meg sem állapitható pusztán a férjnek az együttélést megszakító ténye alapján, a nélkül, hogy megállapittatnának oly körülmények, melyekből következtethető, hogy a házassági életközösség felbontása csupán a férjnek vétkességére vezethető vissza. (Curia 1897 május 11-én I. G. 77. sz. a.) 19. Az állandó birói gyakorlat által megállapított jogszabályok szerint a férjétől különválva élő nő, ha a házastársi együttélés felbontására a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, az ideiglenes tartás pénzbeli egyenértékét akkor is követelheti, ha külön vagyonnal bír és a nőnek külön vagyona csak a tartási dij mennyiségének meghatározásánál vehető tekintetbe, s mert e jogszabályok az időközben életbe lépett 1894: XXXI. t.-cz. által sem helyeztettek hatályon kivül, _a mennyiben e törvényczikk rendelkezései csak azokra az esetekre vonatkoznak, midőn a házassági kötelék felbontása vagy az ágy- és -asztaltól való elválás iránt inditott perek folyama alatt a házassági per birósága van hivatva az ideiglenes tartás iránt határozni. (Curia 1897 október 19-én. 1. Gr. 236. sz. a.) 20. Az ajándékozás idejében fennállott női tartás kötelezettségeért a megajándékozott is — és pedig a megajándékozott vagyon értéke erejéig — felelős. Curia: Alaptalan II—V. rendű alpereseknek az a panasza, hogy felperes részére tartásdíjban marasztalhatók nem voltak, mivel felperessel kötelmi viszonyban nincsenek, alaptalan pedig azért, mert II—V. xendü alperesek mind megajándékozottak marasztaltattak el az ajándé9*