Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
128 A háztartás költségei. telesét első sorban alperes férje, mint a család feje ellen érvényesítse. (Curia 1894 január 5-én 2339/1893. sz". a.) 3. A házasság tartama alatt a férj mint családfő családja élelmi szükségletét fedezni tartozik ugyan, de hazulról való távollétében a neje által hitelben vásárolt tulbő élelmi czikkek árának kifizetését megtagadhatja. (Curia 1884 október 30-án 3582. sz. a.) 4. A házastársak közös háztartása keretében felmerült kiadásokat első sorban az erre vagyoni képességgel biró férj tartozik viselni, és ha a férjnek megfelelő jövedelme volt, a nő férje örökösétől a közös háztartás költségeihez általa pótolt összegeknek visszafizetését követelheti. Curia: A mi alperesnek a per érdemére vonatkozó panaszait illeti, azoknak nincs megállható alapjuk, mert a felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint az a havi 240 korona, melyet Eger város árvaszéke néhai S. K. vagyonának jövedelméből kiutalványozott, a közös háztartás szükségleteinek fedezésére, figyelemmel néhai S. K. társadalmi állására s vagyoni helyzetére, nem volt elegendő, miből következik, hogy a közös háztartás költségeinek egy részét felperes a sajátjából pótolta. Minthogy a házastársak közös háztartása keretében felmerült kiadásokat első sorban az erre vagyoni képességgel biró férj tartozik viselni és az Ítéleti tényállás szerint a felperes férje vagyonának jövedelme 7086 korona 64 fillérre rúgván, nem forgott fenn annak szüksége1 hogy felperes saját külön vagyonát vagy jövedelmét a közös háztartás fedezése czéljából átengedje, ezekre lekintettel tehát a felperesnek joga nyilt -arra, hogy a közös háztartás költségeihez általa pótolt összegeknek visszafizetését igényelhesse. Minthogy továbbá a felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint a felperes által követelt havi 240 korona tulmagasnak nem tekinthető: ezekhez képest nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperes a felperes részére az itéletileg megállapított összeg s járulékai fizetésére köteleztetett. (1903 I. G. 505. sz. a.) 5. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a férj köteles feleségét, a férj polgári állásához, vagyonához és keresetképességéhez mérten eltartani, tehát illendő ruházattal is ellátni; azonban egyedül ezen az alapon felperes a kereseti összeget az I. rendű alperestől jogszerűen nem követelheti, mert az I. rendű alperes a feleségét az illető időben a szükséges és az ő polgári állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő ruházattal tényleg el is látta. A mennyiben (azonban) az illető ruhanemüek — a pazarlás fogalma alá eső fényűzési áruk — megrendelésénél vagy megpróbálásánál vagy házhozszállításánál jelen volt, és ilyen alkalmakkor az illető ruhanemüek megrendelése vagy kiszolgáltatása vagy fizetése ellen nem tiltakozott, ez által jogilag olyannak tekintendő, hogy az illető ruhanemüek megrendeléséhez vagy kiszolgáltatásához a maga részéről hozzájárult és ekként azok iránt a maga részéről jogi hatálylyal intézkedett. (Curia I. G. 6/1903. sz. a.)
