Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

120 Házassági törvény. 117., 127. §. — Anyagi rész. 117. §. A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát köz­vetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar biróság előtt indithat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbon­tása végett neje a magyar biróság előtt is pert indíthat. 315. A H. T. 117. §-ának első bekezdése alapján a nő csakis érvény­telenítési s nem bontási pert indithat. Kir. törvényszék : Az 1894 : XXXI. t.-cz. 117. §-ának első bekez­dése értelmében az a magyar honos nő, a ki külföldi honos férjét külföldre nem követte, Magyarország területén kötött házasságának csakis érvény­telenítése iránt indithat pert magyar biróság előtt, felperes pedig kere­setét férjével kötött házasságának felbontása iránt indítván, az a H. T. 117. §-ának fent emiitett esete alá nem tartozik s igya hivatalból vizsgá­landó hatáskör hiányából visszautasítandó volt. — Kir. tábla : Helyben­hagyja. — Curia : A H. T. 117. §-ára a felperes keresetét azért nem ala­pithatja, mert azt nem érvénytelenség, hanem bontás iránt inditotta. A H. T. 116. §-a alapján pedig a hazai biróság eljárásának azért nincsen helye, mert alperes külföldi honosnak lévén jelezve s felperes férje illető­ségéhez tartozván, a felek házassága külföldiek közötti házasságnak tekin­tendő, már pedig a H. T. 116. §-a értelmében külföldiek házassági peré­ben magyar biróság csak azon esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, melynek ők polgárai. Miután tehát felperes keresetlevelében, annak bizonyítására, hogy a magyar bíróságnak válóperekben hozott ítéletei Ausztriában, melynek felek állampolgárai, hatályosak, semmi bizonyítékot sem hozott fel, az alsóbiróságok az ezen kereset iránti eljárást helyesen utasították vissza. (Curia 1902 február 18-án 7468. sz.) 127. §. A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők: a) a 12 éven alul levők ; b) a kik elmebetegség miatt, vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, mig ezen állapotuk tart; c) az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alatt levők; d) a kiknek gondnokság alá helyezése az 1885 : VI. t.-cz. 1. §-ához képest előzetesen el van rendelve ; e) azok, a kiknek kiskorúsága az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának a) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbítva. 316. A cselekvőképtelenségnek a házasság kötésekor kell fennállania ; s ha a csak időleges és a házasság kötésekor fenn nem állott csekélyebb mérvű kóros állapot a házasság tartama alatt állandó jellegűvé is vált és fokozódott, ez alapon a teljesen önjogu személylyel kötött házasság meg nem támadható. (Curia 1899 november 2-án 3723. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents