Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 115. §. — Anyagi rész. <ausztr. p. t. k. 109. és 115. §.), a magyar házassági jog 77. §-ában foglalt .-szándékos és jogos ok nélküli elhagyásnak megfelelő azonos bontó (váló) ok, mint »gonosz elhagyás« szintén fennáll, ennélfogva felperesnek az idézett 115. §. értelmében a magyar honosság elnyerése után azonnal joga nyilt a H. T. 77. §-.a alapján a házassági életközösség visszaállítására irányuló birói felhivás kibocsátását kérni, illetőleg, a mennyiben a felhívott házastárs annak igazolatlanul eleget nem tenne, a bontásra irányuló keresetet ellene meginditani. (Curia 1902 június 11-én 3753. sz.) 308. A H. T. 115. §. második bekezdése alapján vétkes fél is kérheti a bontást; ujabb vétkesnek nyilvánítása azonban mellőzendő. (Curia 1901/738. sz.) — Azonos : (Curia 2303/1899., 3183/1903. sz.) 307, A H. T. 115. §. második bekezdése esetén a magyar bíróság az elválasztó Ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsátkozhatik s csakis arra van hivatva, hogy e ténykörülményeket abból a szempontból vizsgálja, vájjon azok minősithetők-e a H. T. rendelkezéseinek megfelelő bontó okoknak. Az 1894 : XXXI. t.-czikknek VII. fejezete külön intézkedik a külföldön kötött házasságokról és a külföldiek házasságáról s az eme fejezetben foglalt 115. §-nak második bekezdése azt rendeli, hogy ha az ágytól •és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, a melynek alapján a házasság az 1894 : XXXI. t.-cz. szerint is felbontható. A törvénynek ebből a rendelkezéséből önként következik, hogy ha a bontásra irányuló kérelem a külföldi biróságoknak ágytól és asztaltól elválasztó oly határozatára van alapitva, melyben a házastárs vétkessége megállapittatott, ez esetben a magyar biróság az elválasztó Ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsátkozhatik, hanem az 1894: XXXI. t.-czikkben foglalt egyéb bontó okokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása nélkül kizárólag az ágytól és asztaltól elválasztó Ítélet keletkezése után felmerült, annak joghatályát' utólagosan érintő körülményeknek méltatására és annak eldöntésére van hivatva, hogy az elválasztó Ítélettel megállapított tények minősithetők-e az 1894: XXXI. t.-cz. rendelkezésének megfelelő bontó okoknak. (Curia 1902 február 25-én 702. sz.) 308. A H. T. 115. §. második bekezdése nem rendeli, hogy a bontó ok e §. keretén kivül eső más §-ra való hivatkozással jelöltessék meg. Kir. tábla: Az 1894 : XXXI. t.-cz. VII. fejezete a külföldön kötött házasságokról és a külföldiek házasságáról különleges rendelkezéseket tartalmaz ; ebben a fejezetben a 115. §. második bekezdése ugy intézkedik, hogy ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság a jelen törvény szerint is felbontható. Ebből folyólag tehát, mert a jelen bontó per a klagenfurti császári királyi törvényszéknek, tehát külföldi bíróságnak ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó Ítéletére van alapitva, a mely itélet alperesnek vétkességét már megálla-