Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

116 Házassági törvény. 115. — Anyagi rész. tekintettel arra, hogy a Mózes talmud szerinti házassági jognak szintért egyik alapfeltételét képezi az, hogy keresztény és izraelita között házasság érvényesen létre nem jöhet és ugyan eme törvény szerint a valláskülönbség oly érvénytelenségi okot képez, a mely alól áz izraelita vallás felmentést egyáltalán nem ismer . . . tevábbá tekintve, hogy a házassági kötelék jogi természeténél fogva olyan szerződést képez, a mely, ha az egyik félre nézve érvénytelenül köttetett meg, mind a két félre nézve eredetileg érvénytelennek s mint ilyen semmisnek tekintendő: a dolog eme állásában abból az indokból, mert a házasság a valláskülönbség miatt S. T. egyik házastársra nézve felmentéssel el nem háritható anyagi érvénytelenségi ok fenforgása mellett köttetett meg, s mint ilyen eredetileg érvénytelenül jött létre : a törvényszék peres felek házasságát a fentebb idézett törvényszakaszok értelmében megsemmisítendőnek és azujabb házasságra lépést a felek mindegyikének megengedhetőnek találta. — Kir. tábla : Helybenhagyja. — Curia : Felperes az alperessel Párisban. 1885 május 2-án a Szajna département préfecturáján a IX. kerületi anyakönyvi hivatalnok előtt kötött házasságot semmisnek nyilvánítani kéri. E perre nézve a házasságvédő által kifogásolt, de hivatalból is vizsgálandó' illetékességet a törvényszék helyesen állapította meg 1897 május 1-én 6280. sz. alatt kelt végzésével az abban felhotott indokokból és főleg azért, mert valamint a korábbi jogszabályok, ugy az 1895 október 1-én hatályba lépett 1894 : XXXI. t.-cz. 114. §-a szerint magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság Ítélete hatályos. Az ügy érdemében, figyelemmel az 1894 : XXXI. t.-cz. 138. §-ára, az volt elbírálandó, vájjon a peres felek közötti házasságnál a korábbi jogszabályok szerint forgott-e fenn érvénytelenségig ok ? és ha igen, volt-e az alól felmentésnek helye ? A keresztény és nem keresztény felek között érvényes házasság: Magyarországban a korábbi jogszabályok szerint nem jöhetett létre és ezen érvénytelenségi ok alól Magyarországban felmentésnek sem volt helye, ez okból a másodbiróság ítéletét helybenhagyni kellett, de mellőzendő volt az a felesleges kijelentés, mely szerint mindkét félnek az ujabb házasságra lépés megengedtetett; mert az 1894 : XXXI. t.-cz. 46. §-ának második bekezdése szerint a semmis házasságot semmissé nyilvánítása után ugy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna. (1897 deczember 7-én 6375. sz.) 305. Az osztrák törvényekben a magyar házassági jog 77. §-ában foglalt bontó oknak megfelelő azonos bontó ok mint gonosz elhagyásszintén fennáll. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-a szerint »a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött oly tények alapján, melyek a házastársak'korábbi joga szerint bontó, vagy ágytól és asztaltól elválasztó okot képeznek^ a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar biróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak«, a mely esetben nem kívántatik meg bizonyos meghatározott időnek a magyar hónosság elnyerése utáni letelte ahhoz, hogy ahonosságot nyert házastárs bontó keresetét a magyar biróság előtt megindíthassa, s minthogy a jelen esetben teljesen az 1901 július 8-án történt honosítása előtt osztrák állampolgár volt, az osztrák törvényekben pedig;