Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 115. §. — Anyagi rész. 115 mert ha a magyar állampolgár férfi külföldi nővel külföldön köt házasságot, ez a házasság érvényessége az 1894 : XXXI. t.-cz. 109. §-a értelmében a magyar törvény szerint Ítélendő meg, és ha a házasság az 1894. •évi XXXI. t.-cz. által el nem ismert érvénytelenségi okok fenforgása mellett köttetett, a melyek alól a korábbi jogszabályok szerint nem volt felmentésnek helye, ugyanazon törvény 138. §-a szerint az -említett törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok megtámadhatók. Már pedig az 1885. évben, vagyis akkor, a midőn a szóban forgó házasság megköttetett, a Magyarországon érvényben volt különleges jogi szabályok a keresztény és nem keresztény között a valláskülönbségből származó bontó akadályt oly érvénytelenségi óknak tekintették, a melyek .alól felmentésnek helye nem volt, következőleg, ha a valláskülönbségét az 1894 r XXXI. t.-cz. érvénytelenségi oknak e} nem ismeri is, a mennyiben a S. T. izraelita és H. H. róm. kath. vallású nő házassága a korábbi magyar törvények szerint a valláskülönbség miatt eredetileg érvénytelen volt, az a jelenleg fennálló törvény szerint érvényteleníthető. De érvénytelennek kérte kimondani a házasságot felperes azért is, mert a házasságkötés idejében a Magyarországon érvényben volt particularis egyházjogok azt a házasságot, a mely nem az egyház törvénye szerint köttetett meg, mint a milyen a peres feleknek a polgári uton kötött házassága is, •érvényesnek nem tekintették. Abban az esetben pedig, ha a házasság .semmisnek nyilvánítható ezek daczára sem volna, az 1894 : XXXI. t.-cz. 76. és 80. §-ának a) és c) pontja alapján házasságot felbontani kérte. Tekintettel azonban arra, hogy a kereseti kérelemnek eme legutóbb emiitett részétől felperes a tárgyalás folyamán elállott, annak a kérdésnek megbirálásába, ha vájjon fenforognak-e azok az okok, a melyek alkalmasak volnának arra, mikép a házasság az 1894 : XXXI. t.-cz. 76. és 80. §-a a) és c) pontja szerint felbontassék, a törvényszék nem bocsátkozott. A mi pedig a kereseti kérelemnek azt a részét illeti, hogy e házasság a megkötés alaki kellékeinek hiányából is semmisnek nyilvánittassék, ennek helyét nem találta azért, mert az 1894 : XXXI. t.-cz. 113. §-a szerint, a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasság érvényessége a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg, miből az következik, hogy a mennyiben a házasság a polgári forma mellett IVancziaországban, a megkötés helyén, érvényesen jött létre, ugyanaz a házasság abból az okból, mert az akkor érvényben volt magyar törvények a házasságkötésnek eme formáját érvényesnek el nem ismerték, meg nem támadható. Ellenben az 1891 : XXXI. t.-cz. 109. és 138. §-ának második bekezdése nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a magyar állampolgári férfiak az 1894 : XXXI. t.-cz. életbeléptetése, vagyis 1895 •október elseje előtt külföldi nővel külföldön kötött házassága megtámadható oly anyagi érvénytelenítő ok alapján, a melyet a korábbi jogszabályok ilyennek elismertek, habár azt az okot az 1894 : XXXI. t.-cz. a házasság érvénytelenítésére alkalmasnak nem tekinti is, az alatt a feltétel alatt, ha a korábbi jogszabály uralma alatt eme érvénytelenitő ok felmentés által elhárítható nem volt. Ebből kiindulva, habár a róm. kath. házasság jogszabálya szerint a valláskülönbség (disparitas cultus) mint nem isteni, hanem emberi törvényen alapuló, nem képez olyan házassági akadályt, a mely alól felmentésnek nem volna helye, mind a mellett 8*