Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 102. §. — Anyagi rész. 109 vesztette, tehát a nélkül, hogy e végből felperesnek külön perújítással vagy a kötelezettség megszűntének kimondása iránt külön perrel kellene fellépnie. (Curia 1902 február 28-án I. G. 580/1900. sz.) 284. A nőnek az együttélés megszakítása utáni életmódja lényegesen befolyásolja a tartásdíjra vonatkozó jogát, illetve igényét. Annak a jogkérdésnek megbirálására, vájjon a férj nejének ideiglenes eltartására kötelezendő-e vagy sem, lényeges befolyással bir az a kérdés is, hogy a nő az együttélés megszakítása után s házassági hűséggel össze nem egyeztethető életmódot folytatott-e, mivel a nő mindaddig, mig a házassági kötelék fennáll, a házassági hűséget megtartani és a közerkölcsiséggel megegyező életet folytatni köteles lévén, ha tények állapittatnak meg arra, hogy felperes más férfiakkal közösülve, a házassági hűséget megszegte, a fennálló birói gyakorlaton alapuló jogszabálynál fogva tartásra jogos igényt férjével szemben nem tarthat. (Curia 1902 április 4-én I. Gr. 33. sz.) 285. Jogszabály az, hogy a férj, a ki az együttélés megszüntetésére és annak fentartására okot nem adott, nejét csak saját házában eltartani és betegségében ápolni tartozik, külön helyen gyógykezeltetni pedig vagyoni tehetségéhez képest is csak akkor, ha a nő különélése nem a házassági különélés fentartásának szándékával történik, ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt felperes elutasításával. (Curia 1899 deczember 16-án I. Gr. 476. sz.) 286. Jogszabály az, hogy a mennyiben a férj a tőle eltávozott nejét nem hajlandó visszafogadni, a feleknek viszonyai olyan természetűek, a melyek a nő visszatérhetését kizárják, s a férj nejével szemben nem képes oly tényeket kimutatni, a melyek a házastársi együttélés felvehetését lehetetlenné teszik, a férj neje részére tartásdíjban marasztalandó még az esetben is, ha meg van állapítva, hogy eredetileg a nő hagyta el alapos ok nélkül a férje házát. (Curia 1900 I. Gr. 215. sz.) 287. Az ideiglenes nőtartásra az elmebeteg férj is kötelezhető. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a férj mint családfő, neje eltartásáról gondoskodni köteles, mely kötelezettség épségben fennáll akkor is, ha a nőt a különválásra önhibáján kivül a férj életviszonyaiban bekövetkezett oly változás kényszeritette is, melynek előidézésében a férjet vétkesség nem terheli; mert továbbá valamely pénzbeli kötélezettség fennállásának birói kimondására az, hogy annak kielégítése a kötelezett vagyonából eszközölhető-e, vagy sem ? mi befolyással nincs. Minthogy tehát a felebbezési biróság tényállása szerint felperes külön válására az szolgáltatott okot, hogy férje, mint elmebeteg gyógyintézetbe szállíttatott, következősn a különválásra felperes okot nem szolgáltatott, s az, a kérdés, hogy felperes tartozik-e férjének tartási és ápolási költségeit viselni, vagy ahhoz hozzájárulni, alperesi részről per tárgyává nem tétetett, következően e perben jogi megbirálás alá sem vonható, annálfogva