Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 102. §. — Anyagi rész. 107 272. Az ideiglenes nőtartás iránt indított sommás perben eljáró bíróság csak a sommás perben felmerült körülményekre lehet tekintettel, következéskép azt a kérdést, hogy alperes szolgáltatott-e okot a különélésre, saját hatáskörében dönti el. (Curia 1901 január 26-án 571/1900. sz.) 273. Az ideiglenes nőtartás czélja az, hogy addig is, mig a házasság felbontása iránti perben e részben a házasfelek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó ítélet keletkezik, a nő életföntartása biztosittassék; ennek folytán az ideiglenes nőtartás megállapításánál a nőnek nemcsak vagyoni viszonyai, hanem keresetképessége is figyelembe veendő. A marasztalás tárgyát csak a külön eltartásnak a felek viszonyaihoz arányitott pénzbeli egyenértéke képezvén, az dönthető el, hogy alperes felperes eltartása fejében mily pénzbeli összeget legyen köteles fizetni, ennek megállapításánál azonban a nőnek vagyoni viszonyai és a fenforgó körülmények méltatásával annak keresetképessége is figyelembe veendő. E tekintetben a felebbezési biróság nem sérelmezett Ítéleti tényállásában azt állapitotta meg, hogy a peres felek együttélése idejében is ugy felperes, mint alperes cselédként kereste meg kenyerét, s hogy azok elválása óta felperes anyagi helyzete kedvezőtlenebbre nem változott; és minthogy felperes megállapittatni sem kérte, hegy a ténymegállapítás szerint kocsisként alkalmazott alperes valamely czimen vagyonra tett szert, avagy hogy ő munka- és keresetképtelenné vált volna : a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn lényegben azt mondotta ki, hogy alperes ez idő szerint felperes külön eltartására és illetve a külön eltartás pénzbeli egyenértékének megfizetésére nem kötelezhető. (Curia 1899 deczember 11-én I. G-. 507. sz.) 274. Ha a házasfelek a férj szüleivel közös háztartásban élnek, a nő nemcsak akkor jogosult külön tartást igényelni, ha vele szemben a férj tanusit tűrhetetlen viselkedést, hanem akkor is, ha e tűrhetetlen viselkedés a férj hozzátartozó részéről nyilvánul. (Curia 1901 május 24-én I. G. 176.) 275. Az állandó törvényes birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a midőn az önálló vagyonnal nem biró fiu az apa beleegyezésével vette el nejét és a fiu egész tevékenységét az apai vagyon megmunkálásában, vagy az apai üzletben ennek érdekében és vagyona gyarapítására érvényesiti, a különélésre kényszerült nő pedig vagyontalan és keresetképtelen, a nő tartása iránti kötelezettség a fiu apját is terheli. (Curia 1900 deczember 22-én I. G. 499. sz.) — Azonos : (Curia 1899 november 4-én 383. sz.) 276. Az a nő, a ki férje házát elhagyta, nemcsak akkor követelhet férjétől tartásdijat, ha a férj elhagyására ennek tűrhetetlen magaviselete okot szolgáltatott, hanem akkor is, ha a férj, bár neje hajlandó hozzá visszatérni, ennek visszafogadását alapos ok nélkül megtagadja. (Curia 1900 november_27-én 422. sz.)