Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről es vétségekről. 93—94. §. 8378. sz. 1891 február 17. Állandó gyakorlat. — L. 54. sz. jogegységi határozatot is.) 176. Fogházbüntetés átváltoztatása esetén olyan cselekményeknél, melyekre pénzbüntetés is van szabva, a fő- és mellékbüntetés külön-külön pénzbüntetésben állapítandó meg. (Curia 2928. sz. 1883 május 17. Állandó gyakorlat.) 177. A szabadságvesztés-büntetés mellett, a törvények által egyes esetekben a B. T. K. 26. §-tól eltérően legkisebb büntetési tételként megállapított pénz, mint mellékbüntetés a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával a főbüntetéstől külön egymagában le nem szállítható. 77. sz. curiai döntvény. (L. jelen munka I. k. 447. 1.) 93. §. Határozott ideig tartó fegyház helyett az előbbi szakaszban megjelölt eseten kivül is börtön állapítandó meg ; ha a bűnös agg koránál, vagy testi gyöngeségénél fogva, a fegyházbüntetés egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkoznék. Ez esetben azonban a börtönbüntetésnek tartama : a határozott ideig tartó fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető. 178. E §. alkalmazása esetén az aggkor nem enyhítő körülmény. Vádlott börtönbüntetésének tartama három évre felemeltetik. IndoJcok: A büntetés kiszabását illetőleg, habár ezen harmadfokú biróság is indokoltnak találta a B. T. K. 92. és a vádlottnak életkoránál és orvosi látlelettel bizonyitott gyenge testalkatánál fogva a 93. §. alkalmazását; mindazonáltal, tekintve, hogy a B. T. K. 279. §-a szerint minősülő szándékos emberölés büntetése 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház, tekintve, hogy azon adatok, melyek a B. T. K. 93. §-a szerint szabadságvesztésbüntetés enyhébb nemének alkalmazására indokul szolgálnak, nem képezhetnek egyszersmind a büntetés tartamára nézve is enyhitő körülményt, sőt azon törvényszakasz második bekezdésének értelmében a büntetés enyhébb neme a hosszabb tartam által egyenlithető ki, a fegyházbüntetési nem legrövidebb tartamáig való leszállás és a fegyháznak a 93. §. alapján ugyanazon tartamú börtönre való átváltoztatása indokoltnak nem találtatván, a büntetés tartama a jelen Ítélet rendelkező részében kitett mértékre volt felemelendő. (Curia 7661. sz. 1885 deczember 12.) 179. Ha e §. alapján fegyház helyett börtön szabatik ki, ez a 92. §. alkalmazása mellett nem változtatható át fogházra. (Lásd a 92. §-nál.) 94. §. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartania a szabadságvesztés- vagy pénzbüntetésbe beszámítandó s az Ítéletben mindenkor kiteendő, hogy ez által a büntetésből mennyi vétetett kitöltöttnek. Annak meghatározásánál azonban, a szabadságvesztés-büntetéseknél, a vizsgálati fogság a büntetésnek legfölebb egyenlő tartamú idejét pótolhatja. 180. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama egészben beszámítandó, azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint a melyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kivül töltött. 4. sz. curiai döntvény. (L. jelen munka I. k. 338. 1.)