Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 261. §. élhetetlen, meggyalázó és így kétségtelenül becsületsértést képez. Vádlott ezek szerint a becsületsértés vétségét követvén el, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával a vétkesség tekintetében az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó. (Curia 1584. sz. 1882 május 3.) 782. Az a valónak elfogadott tény, hogy vádlott B. István és S. Jakab csendőröket szamárnak, taknyosnak nevezte, azokra szamárfüleket mutatott, a B. T. K. vonatkozó rendelkezése, jelesül annak 261. §-a szerint bűncselekmény tényálladékát képezi. (1717. sz. 1903 február 25.) 783. Az a kifejezés, „tekintse magát felpofozottnak", becsületsértés. (Curia 10785. sz. 1902 deczember 15.) 784. Oly tényállítás, mely többek előtt tétetvén, rágalmazást képezne, egy vagy két ember előtt csak mint becsületsértés büntettetett. Szegedi törvényszék: Vádlottnak az a cselekménye, hogy az a) alatti levelet, mely szerint a sértett téglagyári igazgató a hivatalát állítólag elhanyagolja és a várost károsítja, melyben tehát sértettről olyan tények állíttatnak, melyek valódiságuk esetén őt a közmegvetésnek tennék ki, Makón 1902 májusban V. Eerencz és M. József tanuknak felolvasta, tehát az abban foglalt tényállításokat tudatosan terjesztette, a B. T. K. 258. §. szerinti nyilvánosság hiányában a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségét képezi. (13753. sz. 1902 október 22.) — Curia : A semmiségi panasz elutasittatik. (8599. sz. 1903 október 22.) 785. Becsületsértést képez annak állítása, hogy valaki, a követelést roppant kegyetlenséggel hajtotta be. E czikkben vádlott csak azt állította, hogy a főmagánvádlót a bíró elleni bosszú vezette; ez a kitétel pedig nem oly természetű, hogy a B. T. K. 261. §-ában a becsületsértés alkotó eleméül felállított »meggyalázás« fogalmának megfelelne. E kitétel értelme csak az, hogy a főmagánvádlót az indulat elragadta, ez pedig nem oly szemrehányás, mely egymagában véve a sértett személyiségét mások előtt lealacsonyította. Vádlottnak bizonyítottnak elfogadott az a tette, hogy a czikkben azt állította a főmagánvádlóról, hogy ez a követelést roppant kegyetlenséggel hajtotta be, büntetendő cselekmény tényálladékát (B. T. K. 261. §.) foglalja magában. (Curia 9157. sz. 1903 november 12.) 786. Hitközségi elnökről annak állítása, hogy a vallási tradicziókat lábbal tiporja : becsületsértés. A semmiségi panasz alaptalan, mert a tábla ítéletében bizonyítottnak elfogadott az a tett, hogy a vádlott nyomtatvány utján azt állította a főmagánvádlóról, hogy a zsidó tradicziókat lábbal tiporja, illetőleg hitközségi elnöki minőségében részrehajlóan jár el, hogy továbbá a piaczon megverték, büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában. A semmiségi panasznak azon érvelését, hogy a vallási tradicziók