Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 261. §. 243 •meg nem tartása közfelfogás szerint nem meggyalázó, a Curia nem fogadta -el. A törvény nem csupán az egyénnek mások előtt való becsületét, becsben tartását védi, hanem személyi önérzetét, jogosult érzületeit is ; a vallásra tartó egyénnek a vallásosság hiányával való korholása tehát meggyalázó. De eltekintve ettől': a hitfelekezeti elnöknek a hitfelekezet hagyományainak »lábbal tiprásával«, tehát durva megsértésével való vádolása még a külső becsület megsértését is magában foglalja ; mert a hitfelekezeti tisztviselő a vallási tradicziók tiszteletben tartására hivatalánál fogva is kötelezve lévén, azok megsértése őt a felekezeti tagok előtt is lealacsonyitja. Ugyancsak meggyalázandónak tekintendő a nyilvános megveretés és a hivatali részrehajlás felhozása is. (Curia 2026. sz. 1904 márczius 3.) 787. A köztisztviselő által hivatalos ügyiratban használt kifejezések miatt rágalmazás vagy becsületsértés czimén magánfelek vádat nem emelgetnek. (Curia 2467. sz. 1894 június 7.) Egyéb esetek. 788. Döglött egér küldése posta utján bosszantásból, nem becsületsértés. Törvényszék: Egy döglött egérnek postán valaki czimére küldése egymagában büntetendő cselekményt nem képez, és e cselekmény a B. T. K., ugy a K. B. T. K. egyik rendelkezése alá sem vonható. Kétséget nem szenved ugyan, hogy bár nem helyes és nem olyan cselekmény, mely kellő tapasztalatra, tapintatra és műveltségre mutatna, de nem alkalmas arra, hogy az a czimzettet a közbecsülésben alászállitaná s azért az becsületsértésnek nem tekinthető; hogy pedig a B. T. K. vagy K. B. T. K.-nek valamely intézkedését sértené, még távolabb fekszik. Másoknak s különösen a czimzettnek jogkörét oly módon, hogy a jogrend helyreállítására s a jogrend megzavarásának megtorlására a büntető törvényt kellene alkalmazni, akkor sértené ama cselekmény, ha oly komplikácziót vonna maga után, mely a czimzettnek akár testi épségére, akár vagyoni állapotára károsan kihatna. Ily komplikáczió hozatott fel a jelen eljárás alapját képező feljelentésben, az mondatván, hogy időközben elhalt N. Károly a neki vádlottnő által 1884 november 4-én postán ékszer jelzés alatt küldött döglött egér láttára annyira megundorodott, hogy beteg lett és e betegségből többé fellábadni nem birván, 1885 augusztus havában meghalt, s ekként annak halálát panaszlött nő idézte volna elő. Azonban a N. Károlyt gyógykezelt orvosok igazolták, hogy N. Károly tüdővészbe esett, s abban halt el, s igazolják, a mit különben a laikus is tud, hogy az undortól tüdővészt kapni nem lehet. E szerint a feljelentésben állított komplikáczió nem létezvén, a B. T. K. és K. B. T. K. 1. §. értelmében a panaszolt cselekményt büntetendő cselekménynek minősiteni nem lehetvén, az eljárást megszüntetni kellett. (2783. sz. 1886 június 6.) — Budapesti tábla helybenhagyja. (34274. sz. 1886 deczember 7.) — Curia: helybenhagyja. (2576. sz. 1887 deczember 14.) 16"