Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

12 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 20. Az államfogház (3. pont), ha az öt évnél rövidebb időtartamra állapittatik meg : vétség, ha pedig öt évi vagy azon fölüli tartamban állapittatik meg : bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazhazó. J) Correctionalisatio. 19. Oly esetekben, midőn 1880. évi szeptember 1-je előtt elkövetett, ugy a régibb törvények és joggyakorlat, mint a büntettek és vétségekről szóló magyar büntető törvénykönyv szerint büntettet képező cselekmény miatt az elsőbiróság ugyancsak az emiitett nap előtt, az akkor fennállott szokásjoghoz képest hat hónál rövidebb börtönbüntetést mondott ki és az fel nem emelhető, az illető büntetendő cselekmény, még akkor is, ha a büntettek és vétségekről szóló magyar büntető törvénykönyv 92. §-ának alkalmazására az előfeltételek hiányoznak, az idézett törvénykönyv 20. és 24. szakasza, valamint a büntető törvénykönyveket életbeléptető törvény 16. szakasza alapján vétségnek minősítendő és fogházzal fenyítendő. Mert: A büntettek és vétségekről szóló B. T. K. 24. §-a szerint a börtönnek legrövidebb tartania 6 hó, tehát ezen törvény értelmében G hónál rövidebb tartamú szabadságvesztés-büntetés, a börtön természetével nem bir ; a büntető törvénykönyveket életbeléptető törvény 16. §-a rendeli, hogy a mennyiben a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt elkövetett cselekmények miatt a fennállott jogszabályok alapján a szabadságvesztés-büntetésnek ólyan neme lenne kiszabandó, melyet a magyar büntető törvénykönyvek nem ismernek, az ezen büntető törvénykönyvekben megszabott szabadságvesztés-büntetések közül az lesz alkalmazandó, mely a korábbi jogszabályok szerint kimérendett büntetésnek leginkább megfelel, ezen rendelkezés pedig azon esetre is kiterjeszthető, midőn a biró 6 hónál rövidebb börtönre, tehát a büntettek és vétségekről szóló magyar büntető törvénykönyv által nem ismert büntetésre Ítélni kénvtele". ; a fogház, tekintettel a megállapítható legkisebb mértékére, valamint a büntettek és vétségekről szóló B. T. K. 3^. és 41. §-aiban szabályozott végrehajtási módozatokra, a régibb szabályok szerint foganatositott rövid tartamú börtönhöz legközelebb áll; irányelvül tűzi ki a büntettek és vétségekről szóló B. T. K. 20. §-a, hogy fogház kizárólag vétségekre alkalmazható, tehát a mennyiben ezen büntetés megállapítása mellőzhetlenné vált, az illető cselekmény a bűntett jellegét meg nem tarthatja, hanem vétségnek minősítendő ; ezen eljárás, mely a tett elkövetésekor érvényben volt jogszabályok szerint megállapitandónál J) A B. T. K. hatályba lépte után igen élénk vita fejlődött ki arra nézve, vájjon a börtönbüntetés hat hónapon aluli tartamban kiszabható-e, ha a biróság a koukrét esetben a hat havi börtönt túlszigorunak tartja. Az akkoriban fenállott mindkét tábla és a kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék az itt közölt döntvényekkel kimondották, hogy a börtön hat hónapon aluli tartamban soha sem szabható ki és ha a biróság a hat hónapot túlszigorunak tartja, akkor fogházban kell a büntetést kiszabni és ehhez képest a cselekményt vétségnek minősíteni. Ennek terminus technikusa: correctionalisatio, clZclZ cl törvény szerint büntettet képező cselekmény/a konkrét esetben vétséggé correctionalisáltatik, lefokoztatik (B. T. K. 92. §). V. ö. Csemegi Károly értekezését a Magyar Igazságügy 1880-iki évfolyamában.