Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 258. §. sértett ellen legalább is a fegyelmi eljárás megindításának okát képeznék, kétségen vivül megállapítják annak a bűncselekménynek a tényálladékát, a melyben vádlottak bűnösöknek kimondattak ; tekintve végül,. hogy a kir. Ítélőtábla a vádbeli cselekményt a fentebbiek szerint helyesen is minősítette a semmiségi panaszokat mint alaptalanokat elutasitani kellett. (2801. sz. 1901 május 10.) 698. Az az állítás „húzza a népet" tényállítás. Budapesti tábla : V. J. vádlott ellen az a vád emeltetett, hogy 1900 június 21-én a községházánál többek jelenlétében azt állitotta dr. O. H. ottani községi orvosról, hogy ez »nyuzza és zsarolja a népet«, minthogy azonban a vádlott által használt ama kifejezés alatt: »húzza a népet«, a fenforgó esetben nem érthető más, mint az a ténybeli állítás, hogy a sértett községi orvos a hozzá orvosi segélyért fordult községi lakosoktól a megengedettnél magasabb dijakat szedett, ez a tény pedig valódiság esetén a pótmagán vádló, mint közhivatalnok ellen fegyelmi büntetést vonna maga után ; vádlott cselekménye tehát a B. T. K. 258. és 270. §-ai 2. pontjában meghatározott és hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének tényelemeit foglalja magában. (2517. sz. 1902 április 16. — Curia : A semmiségi panaszok el-, illetve visszautasittatnak. 8374. sz. 1902 szeptember 26.) »Többek« értelmezése. 699. Rágalmazás nem követtetik el, ha a B. T. K. 258. §-ában körülirt minőségű tény csupán két személy előtt állíttatott. (32. sz. curiai döntvény. L. jelen munka I. k. 381. 1) *) 700. Rágalmazás akkor is fenforog, ha három személy jelen volt ugyan, habár mindegyik nem hallotta az állítást. A pozsonyi tábla által valóknak elfogadott tények szerint megállapított bűncselekmény kimeríti a B. T. K. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének összes ismérveit, a cselekmény elkövetésénél jelen volt személyekre vonatkozólag azért, mert a vádlott a rágalmazó nyilatkozatot három személy, tehát többek jelenlétében tette és a hivatkozott törvény nem kívánja, hogy a jelenvoltak mindnyájan a nyilatkozat egyes részleteit hallották legyen. (Curia 10149. sz. 1900 november 21.) 701. Magántársulathoz intézett beadványban foglalt állítás többek előtt tétetett. Budapesti járásbíróság: A feljelentéshez csatolt és a fővárosi légszeszgyárnak Triesztben székelő vezérigazgatójához intézett kérvényben magánvádlóról oly tények állitvák, melyek valódisága esetében, ') A Curia a B. T. K. 258. §-ának értelmezésénél jelen döntvényben kimondotta, hogy a »többek« kifejezés kettőnél többet, tehát legalább hármat jelent. Ezt a magyarázatot azonban a iudicatura csak a B. T. K. 258. §-ában meghatározott rágalmazás fogalmára korlátozta.