Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 258. §. 223 magán vádló ellen a bűnvádi eljárás megindításának okát képezhetnék s egyúttal őt a közmegvetésnek tehetnék ki. Ezen tények állítása többek előtt kell, hogy történtnek vétessék, mert a jelzett kérvény határozott névhez czimezve nem lévén, mint beadvány valószínűleg több kézén fordult meg, míg a czimhez elérkezett, főleg, ha figyelembe vétetik az is, hogy magán vádló kezéhez lett Triesztből juttatva. ( 10,810. sz. 1885 április 29. — Budapesti tábla helybenhagyja 16,665. sz. 1885 június 23. — Curia : Vádlott felebbezése visszautasittatik 7125. sz. 1885 deczember 18.) 702. Egyes személyhez intézett zárt levélben foglalt állítás nem többek előtt tétetett. Budapesti tábla : A kir. járásbíróság vádlottaknak ama cselekményében, hogy ők báró P. L.-hoz czimzett 4 rendbeli levélben H. L.-ost, ki az elébb nevezettnél mint erdész szolgálatban állott, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt bevádolták, a rágalmazás vétségét látta fenforogni. Eágalmazó ténynek állítása zárt és egyes személyhez intézett levélben azonban rágalmazás vétségének tényálladékát meg nem állapítja, mert ilynemű közlés a nyilvánosság jellegével, a mely pedig a B. T. K. 258. §-ának egyik alkotó eleme, nem bir. Tény ugyan, hogy vádlottak a sérelmeseknek talált levelekben báró P. L.-hoz azon kérelemmel is járultak, hogy közegei által a magánvádló ellen a róla állított tények beigazolása végett, nyomozást eszközöltessen, a mi kétség kivül arra mutat, hogy ők ekkép a rágalmazó állításoknak nyilvánosságra hozatalát is czélozták ; de ezen körülmény sem szolgálhat alapul a vádbeli cselekménynek a B. T. K. 258. §. szerinti minősítésére, mert a kért nyomozásnak tényleges eszközlése és a rágalmazó állításoknak ez uton nyilvánosságra hozatala egy harmadik személy elhatározásától függ és így ez nem vonható a vádlottak akaratkörébe. (25,447. sz. 1885 október 19. — Curia : A felebbezés visszautasittatik 237. sz. 1886 február 23.) 703. Sürgönyben foglalt állítás nem többek előtt tétetett. Veszmémi törvényszék: Vádlott cselekménye a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének volt minősítendő, mert bár az incriminált távsürgönyt közvetlenül három ember olvasta, ugy mint a segédjegyző, kinek a sürgöny tollba mondatott, továbbá a felvevő és leadó távirótisztek, mindazonáltal, mivel a távirótisztek előtt sürgönyök tartalma hivatalos titkot képez, mivel igy a cselekmény csak egy ember előtt lefolytnak tekintendő : vádlott cselekménye nem a rágalmazás, hanem a becsületséités tényálladékának felel meg. (1602. sz. 1885 április 14.) — Budapesti tábla helybenhagyja. (17.221. sz. 1885 szeptember 28.) — Curia helybenhagyja. (1885. évi 8846. sz 1886 május 1.) 704. Nyilt levelező-lapon foglalt állítás minősítése. Minthogy a vád alapjául szolgáló tett, a mely miatt vádlott elitéltetett, azért meriti ki a B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát, mert vádlott a vádbeli kifejezéseket nyilt levelezőlapon használta ugyan, de az, hogy többen is olvasták volna, meg nem