Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

220 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 258. §. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondani kellett. (2524. sz. 1889 márczius 8.) — Budapesti tábla helybenhagyta. (19740. sz. 1889 október 7. — Curia helybenhagyta. (5661. sz. 1890 június 25.) Személy. 693. Személy határozott megjelölése kívántatik. Tekintve, hogy vádlott sem személyt, sem kollektív személyiséget, családot, társaságot, sem társulatot vagy hatóságot nem jelölt meg, a kire vagy a kikre sértő gyanúját értetni akarta, illetőleg a kire vagy a kikre azon gyanús, illetőleg gyanusitó kétely vonatkozott; tekintve, hogy ezen elem hiányában becsületében megsértett alany nem' lévén : a kir. itélő tábla felmentő Ítélete ezen indoknál fogva helybenhagyatik. (Curia 1888. évi 10590. sz. 1889 május 7.) 694. Személy határozott megjelölése kívántatik. Nincs tüzetesen megjelölve az a személy, kire a vád tárgyává tett rágalmazási, illetve becsületsértési állítás vonatkozik, pedig a B. T. K. 258., illetve 261. §-ában körülirt bűncselekményeknek lényeges alkateleme, hogy az állítás meghatározott személyre vonatkozzék. Maga a közlemény nem nevez meg határozott személyt; a czikk összefüggéséből azonban az vehető ki, hogy a bevádolt nyilatkozat a brassói m. kir. postahivatalra czéloz. E hatóság megsértését panaszolja a kir. ügyészség feljelentése, úgyszintén vádirata és a felhatalmazás is e hatóság nevében és érdekében adatott. Igaz, hogy a vádlott kifogása folytán hozott vádhatározatban a brassói m. kir. postahivatal »egy alkalmazottja« van sértett gyanánt megjelölve ; de a megjelölés annál kevésbé köthette a biróságot, mert a főtárgyaláson ugy a vádhatóság, mint a vádlott a B. P. 355. §-ának megfelelőleg indítványokat tettek, melyek a tettnek ily irányban való pontosabb körülírását vették czélba s minthogy ezen indítványok a B. P. 355. §. 2. bekezdésének megfeleltek, az esküdtbíróság tartozott volna a kérdéseket oly szövegben állapítani meg, hogy határozott személy neve, az egyénileg meg nem jelölt postaalkalmazott személyében sértett m. kir. posta- és távirdahivatal legyen sértettként megjelölve. Ezen indítványok mellőzése következtében a sértett fél személyének a főkérdésekben foglalt megjelölése határozatlan lett, mert ez a kitétel: »A brassói kir. postahivatal szolgálattevő tisztviselője« több személyre talál; érthetők alatta mindazok, kik a szóban levő postaküldemény kezelése körül, valamely tevékenységet fejtettek vagy fejthettek ki, a főnöktől kezdve a kézbesítő postaszolgáig, s e mellett tekinteten kivül van hagyva ma,ga a postahivatal, mely pedig egészen a vádhatározatig egyedül szerepelt mint sértett fél. Ezért az esküdtbíróság ítélete megsemmisítendő volt. (Curia 9910. sz. 1902 november 18.) 695. Az állitásnak kétségtelenül a magánvádló személyére kell vonatkoznia. A kir. törvényszék azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy T. O. vádlott 1901 október 31-én K.-ban a K. S. korcsmájában többek