Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 254. §. 217 s. minthogy vádlottnő ily körülmények között önsegélyre koruknál fogva képtelen gyermekeit nem hagyta el sem segélynélküli állapotban, sem ki nem tette s minthogy ezek szerint gyermekeinek sem életét avagy egészségét nem veszélyeztette, sem családi állását meg nem változtatta, hanem ezen tényével pusztára az itéletileg megállapitott kötelezettségének eleget nem tevő H. F.-re akarta gyermekeinek tartását átháritani s anyagi gondjainak terhe alatt kényszerítve érezte magát a vádbeli tettre, a mely eljárása a fenforgó körülmények között a jogosulatlan önsegély jellegével bir : mindezeknél fogva a kir. Ítélőtábla az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette. (992. sz. 1894 április 25.) — Curia helybenhagyta. (6417. sz. 1895 márczius 13.) 686. A ki nejének a házasság előtt született és mással nemzett gyermekét tudva, mint sajátját törvényesiti: e szakasz alapján bűnös. Elévülés a gyermek családi állására vonatkozó valótlan adat anyakönyvi bejegyzése napjától számíttatik. (Curia 3257. sz. 1898 április 5.) 687. A nő, a ki törvénytelen gyermekét az apjához viszi és ott hagyja, nem büntettetett. Pécsi tábla: A B. T. K. 254. §-ának a családi állás elleni bűntett tényálladéki elemeire vonatkozó eme felsorolásából, a ki valamely gyermeket más családba csempész, kicserél, elsikkaszt, eltitkol, rendszerint járt helyre kitesz, nyilván valólag az következik, hogy az utóbb emiitett esetben a kitétel esetében is a kitételnek oly módon kell történnie, hogy a kitett gyermek kiléte,származása ez által kétségessé váljon; a jelen esetben azonban a254. §. alkalmazhatásának eme feltétele fenn nem forog. Vádlottak ugyanis 1898. évi október hó 30-án délután 2 óra tájban négy hónapos leánygyermeküket N. G. J. tudtával hozták ennek lakására s miután a nevezett leánygyermeknek a szobában az ágyra való letételét nem engedte s belső szobájába távozott, vádlottak a gyermeket az udvarra nyiló konyhaajtónak küszöbére letéve, eltávoztak, mely ténykedésüknek N. Gr. J.-nak cselédje, H. E. szemtanuja volt; tekintve, hogy ezek szerint vádlottak ténykedése annyira nyilvános volt, hogy a gyermek kilétére nézve a legkisebb kétely sem foroghatott fenn, vádlottak cselekménye a B. T. K. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntett fogalma alá nem vonható s büntetendő cselekményt egyáltalában nem képez, miért is az elsőbirósági Ítélet megváltoztatása mellett vádlottakat az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. (3436. sz. 1899 november 20. — Curia helybenhagyta 3285. sz. 1900 november 20.) 688. Csempészés fogalma. Budapesti tábla: A B. T. K. 254. §-ában meghatározott családi állás elleni bűntett elkövetési cselekménye az idézett szakasz szerint többféle lehet. Lehet az, hogy valamely gyermeket más családba csempésznek vagy e nélkül is az, hogy valamely gyermeket, különösen újszülöttet eltitkolnak. Ebben az utóbbi esetben a családi állás elleni bűntett már az eltitkolással be van fejezve, ha mindjárt a gyermeket más családba nem is csempészték be. Az