Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 248. §. Jb. E. 248. §. A ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállít, árul vagy terjeszt: a szemérem elleni vétséget követi el, és három hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat szerzője, készitője, nyomtatója, ha ennek többszörözése, terjesztése vagy nyilvános helyen kiállítása az ő tudtával történik : hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 660. Üzleti kirakatba kitett táblán foglalt hirdetés nem esik e §. alá. Budapesti tábla: A B. T. K. 248. §-a a szemérem elleni vétségfogalmát akként határozza meg, hogy e vétséget az követi el, a ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt, vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállít, árusit vagy terjeszt. Minthogy pedig vádlott ama cselekményében, hogy nem tiltott forgalmi czikk áruba bocsátását üzleti kirakatában kitett táblán hirdette, az idézett 248. §. kívánalmainak egyikét sem foglalja magában, igy pedig büntetendő cselekmény nem forog fenn: vádlottat ez indokoknál fogva felmenteni kellett. (40089. sz. 1881 október 11. — Curia helybenhagyta 1881. évi 12128. sz. 1882 február 17.) 661. Meztelen nőt ábrázoló olajfestmény kitétele a kirakatba, nem büntettetett. Pozsonyi járásbiróság: D. R. könyv-, zene- és műkereskedő nem veszi tagadásba, hogy a . bíróságnál előfekvő képet, mely egy pamlagon fekvő, hátsó részén teljesen meztelen ifjú nőt ábrázol, kirakatában, tehát nyilvános helyen kiállította. Minthogy azonban a B. T. K. 248. §-ának constitutiv elemét ezenfelül még az is képezi, hogy a képes ábrázolat fajtalanságot tartalmazzon, mi a kérdéses képnél fenn nem forogván, és igy a szemérem elleni vétség tényálladéka helyreállitva nem lévén, vádlottat annak vádja alól felmenteni kellett. (2720. sz. 1886 október 26.) — Budapesti tábla : Az, hogy valamely dolog, jelesül valamely műtárgy szeméremsértő-e vagy sem, általános fogalmak vagy elvek szerint meg sem állapitható, illetve e tekintetben az elválasztó határvonal előzetesen meg nem vonható, hanem az illető tárgyak szermérmet sértő vagy nem sértő volta többnyire esetről esetre, a fenforgó körülményektől, rendszerint kiválólag a kiállítás helyétől és módjától függ és többnyire csakis már a külvilágra gyakorolt hatása alapján dönthető el biztosan. Kétséget sem szenved, hogy a bűnjel gyanánt lefoglalt olajfestmény alkalmas lehetett arra, hogy annak nyilvános kiállítása a közönség vagy annak egy vagy más része vagy osztálya szeméremérzetére botránykoztatólag hasson, különösen, ha alappal bír a kir. ügyészség vádinditványában kifejezett az a gyanú, hogy a lefoglalt olajfestmény egy pozsonyi nyilvános leánynak hű mását ábrázolja, ugyanazért a városi rendőrség, mint egyebek közt a közszemérem követelményeinek is megőrzésére hivatott közeg, csakis jogával élt és hivatását teljesítette akkor, midőn azt tapasztalván, hogy a kérdésben forgó festmény a közszemérmet sérti, azt a nyilvános szemlélet elől eltávolította. Úgyde ahhoz, hogy valamely képes ábrázolat kiállítása a vádhatóság által felhívott B. T. K. 248. §-a alapján büntethető legyen, nem elégséges, hogy a közszemérmet veszélyeztesse vagy sértse, hanem az idézett szakasz meghatározása szerint szükséges, hogy a képes