Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

204 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 247. §. ság elkövetésére oly kiskorú gyermeket csábított, a ki szüleinek otthon nem létében az ő felügyelete alatt állott; ezekhez képest tehát, minthogy a B. T. K. 247. §-a csábitás büntette iránt intézkedve, kifejezetten három esetet sorol fel, a szerint különböztetvén meg az eme bűntett eseteit, a mint a,nnak cselekvő alanya a szülő vagy pedig nem szülő is lehet s minthogy a B. T. K. eme szakasza kifejezetten és csakis az annak első pontjában felsorolt két esetben jelöli meg a csábitás bűntettének alkotó eleméül azt, hogy a csábitás »mással« való nemi közösülés, illetve »mással« való nemi vagy természetelleni fajtalanság elkövetésére történjék, ellenben eme szakasz harmadik, nevezetesen az eme szakasz második tétele alatt meghatározott esetre vonatkozó intézkedése már nem emliti a »mássa"l« való nemi közösülésre vagy nemi s természetelleni fajtalanság elkövetésére vaíó csábitást, hanem egyenesen csak azt rendeli, hogy az eme szakasz első tétele alatt meghatározott büntetéssel büntetendő az is, a ki gyámságára, nevelésére, tanítására vagy felügyeletére bízott személyt »ezen cselekményre«, tehát nemi közösülésre vagy természetelleni fajtalanság elkövetésére csábítja, következően, minthogy az idézett szakasz második tétele alatt foglalt eme rendelkezése az ott meghatározott büntetéssel büntetendő cselek-, mény tényálladékát a >>mással« elkövetésre való csábításra nem szorítja, nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezés az ott felsorolt, önrendelkezési joggal nem bíró személyeknek nemi közösülés s illetve nemi vagy természetelleni fajtalanságnak magával a csábitóval való elkövetésére csábitást is felöleli és büntetni czélozza. Minthogy ezek szerint vádlottnak cselekménye a B. T. K. 247. §. második bekezdése szerint minősülő csábitás bűntettének ismérveit kimeríti: vádlottat az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával eme bűntettben bűnösnek kimondani kellett. (1401. sz. 1899 márczius 14. — Curia helybenhagyta. 7062. sz. 1900 február 20.) 658. Nőcseléd, ki gazdájának 8 éves fiát közösülésre csábította, minek folytán a íiu takart kapott, csak e §. alapján büntettetett. (Curia 5035. sz. 1898 deczember 14.) 659. Tizennégy éven aluli cselédleány elcsábítása a gazda által, ^nem esik e §. alá. Tekintve, hogy a B. T. K. 247. §-a szerint a csábitás bűntettét az követi el, ki az ott megnevezett személyeket nem önmagával, hanem mással való nemi közösülésre vagy természetelleni fajtalanságra csábítja ; vádlottnak abbeli cselekménye, hogy a szolgálatában álló Sz. A.-t minden erőszak használata nélkül vele való közösülésre csábította, nem a B. T. K. 247. §-ának 2. bekezdésébe ütköző csábitás bűntettét képezi, hanem azzal, hogy saját beismerése szerint egy 13 éves koron aluli tisztességes leánynyal két izben közösülni akart s hogy ugyancsak saját beismerése szerint ebbeli szándékának véghezvitelét első izben a leány ellenszegülése, másod izben a leány kiáltására a bácsi megjelenése gátolta meg, a B. T. K. 236. §-ában körülirt megfertőztetés bűntettének kísérletét követte el, minélfogva a bünminősitést illetőleg mindkét alsóbb bíróság Ítéletének megváltoztatásával, ebben volt a vádlott bűnösnek nyilvánítandó. (Curia 6153. sz. jan. 27.)