Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 79 A föntiek szerint Egry Dezső az illető öt választónak azt igérte, hogy készkiadásaikat tériti meg. E szavak közönséges értelme az, hogy az illető öt választó megkapja készpénzben azt, a mit sajátjából tényleg kiadott, a mi a törvény által tiltva van ; már pedig az igéret megtételének jogi jelentőségére nézve nem az az irányadó, a mit Egry Dezső esetleg magá­ban gondolt, hanem az, a mit minden kétséget kizáróan akaratelhatáro­zása gyanánt kifejezett. A fentiek szerint Egry Dezső a választás napján és színhelyén az esteli órákban öt választónak abban a meggyőződésben, hogy ezek a másik jelöltre akarnak szavazni, tette az Ígéretet, tehát olyan időben, a mikor a választóknak beszállítása és esetleg szükséges ellátása is már megtörtént és a mikor a választás, a belügyministertől megszerzett választási iratok szerint, már vége felé járt; az a körülmény tehát szintén megerősíti azt, hogy dr. Egry Dezső Ígéretének nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy dr. Egry Dezső magának az illető öt választónak kész­pénzben fogja megtéríteni ezek tényleges készkiadását, egyébiránt az 1899 : XV. t.-cz. 7. §-nak fenn ismertetett rendelkezése csakis azt engedi meg, hogy a választó előleges intézkedés következtében be- és visszaszál­littassék, úgyszintén, a választás helyén és annak ideje alatt a szükséges ellátásban részesittessék ; ki van tehát zárva, hogy a választás színhelyén csak az esti órákban és annak vége felé, tulaj donképen a másik jelöltre szavazás szándékával és csak valamely vagyoni előnyért feltételesen a képviselő mellett jelentkező választónak beszállítása vagy már felmerült ellátása czimén, előleges intézkedés nélkül, utólagosan a képviselő részéről megtérítés nyujtassék. Különben is a bizonyítási eljárás során megszerzett szabályrendelet szerint az illető 5 választót fuvarozási dij czimén összesen 10 koronánál több meg sem illethette, a mi a nekik az igéret által kilátásba helyezett összesen 20 koronának csak fele része. Ezek szerint dr. Egry Dezsőnek illető Ígérete által az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjában meghatározott és a kérvényben felhozott érvény­telenségi ok törvény alapján fennforogván, és bebizonyítva levén, az idézett t.-cz. 121. §. értelmében a megtámadott választást érvénytelennek kimondani, annak a törvényczikknek 127. §. értelmében a választás védel­mét elvállalt dr. Egry Dezsőt a kérvényezők részére a költségek megfize­tésében marasztalni, ugyanannak a törvényczikknek 122..§-a értelmében dr. Egry Dezső cselekvő- és szenvedő választóképességét a megfelelő időre felfüggeszteni kellett stb. 15. Hámori László esete.*) (3. §. 1, 2., 10.,27. p. 23., 70., 125. 129. §§.) I. Nem szolgálhat indokul a kérvénynek a tényállítás határozatlan­sága miatt való elutasítására, hogyha az érvénytelenségi tény körülírásában megvesztegetettekül említett görög-keleti és görög-katholikus román lelké­szek név szerint ugyan megemlítve nincsenek, de a kérvény későbbi folya­mán ez a név szerint való megnevezés előfordul és az utóbb név szerint J) Vál. Vízakna, 1901. október 2-án. Kérvényezők Krónberg Gyula és társai.

Next

/
Thumbnails
Contents