Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

78 Curiai bíráskodás. kitűnik dr. Egry Dezső eskü alatti vallomásából, a mely szerint ő azt az Ígéretet közvetlenül és nyomban Hegedűs Lőrincznek hozzá intézett ama kijelentésére tette, hogy ez és társai Vedellára akarnak szavazni, de ez majd beszél társaival, mit ad dr. Egry Dezső ? Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontja szerint a választás érvénytelen, és ennek megállapítása kérvény utján kérhető, ha a képviselő a választónak abból a czélból, hogy az őreá szavazzon, pénzt vagy pénzértéket, vagy más felőnyt ad vagy igér; már pedig fentiek szerint dr. Egry Dezső a fenn megnevezett öt választónak abból a czélból, hogy azok őreá szavazzanak, készkiadásaik megtérítését, tehát nyilván vagyoni előnynyújtást és pedig 4—4 koronáig terjedhető összegben ígért, és így a fenn I. alatt meghatározott tény valónak bizonyult. Nem bir alappal az a védelem, hogy az illető választók közül már akkor kettő a másik jelöltre s utóbb a többi három is ugyancsak a másik jelöltre szavazott és hogy már ekkor Egry Dezsőnek esetleg elérhetetlen többsége volt és igy az illető választók szavazatára, mint ezt nekik ki is jelentette, szüksége nem volt; mert az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjában meghatározott cselekmény feltétlen érvénytelenségi ok, tehát magát a megválasztottnak kijelentett képviselőt, tekintet nélkül arra, hogy a cselekménynek a szavazatok alakulására minő hatása volt, teszi érdemtelenné és mert, a fönt kifejtettek szerint, dr. Egry Dezső az illető igéret megtételekor abban a meggyőződésben volt, hogy az illető öt választó még nem szavazott és a másik jelöltre akar szavazni; különben azt, hogy az illető választók szavazatára szüksége nincs, dr. Egry Dezső saját vallomása szerint már csak akkor jelentette ki Hegedűs Lőrincznek, mikor ez az igéret megtételére azt felelte, hogy ez kevés, annyit a túloldalon is ajánlottak. Nem bir alappal az a védelem sem, hogy a tett igéret a megengedett fuvarozási dij és szükséges ellátás keretét tul nem haladta, hogy dr. Egry Dezső e czimeken az illető választók helyett másutt akarta a költséget megtéríteni és hogy dr. Egry Dezső Hegedűs Lőrincznek ki is jelentette azt, hogy napi dijat nem ad, mert ezt a törvény tiltja. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontja ugyanis napidíjról általában és különlegesen nem intézkedik, hanem érvénytelenségi ok gyanánt állapítja meg mindazt, hogyha a képviselő a választónak, vagy ennek tudtával hozzátartozójának abból a czélból, hogy őreá szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt, vagy pénzértéket, vagy más előnyt ad vagy igér, úgyszintén, ha a képviselő ilyen, cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett ; ettől eltérésnek pedig csak az idézett t.-cz. 7. §-ában meghatározott esetekben és korlátok között van helye. Ez utóbbi törvényszakasz a választóknak a választás helyére való szállítását és visszaszállítását, továbbá oly választókerületben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátását a választás helyén és annak ideje alatt, úgyszintén azt, hogy ha a szállításra és visszaszállításra a kérdéses választókerületben szavazásra jogosult választó, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel, a szabályrendeletileg megállapított fuvardíj kifizettessék; azonban az ezt túlhaladó összeg vesztegetés czéljából adottnak tekintendő és választóknak szállítás vagy szükséges ellátás helyett pénz nem adható.