Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 65 A 27. pontnak ekként kifejtett jelentőségét nem gyengítheti meg az, hogy a 27. pont szövegében zárjel között a 4. és 5. §. fel van hiva ; mert a 4. és 5. §. magában véve érvénytelenségi okot a választásra vonatkozóan nem alkot, hanem egyrészről az előbbi meghatározza az érvénytelen szavazatok miségét, másrészről mindkettő a többség kiszámításának törvényszerű módját és az e tekintetből megengedett le- és hozzászámitás módozatait; és mert a 4. illetve 5. §. a 3. §. 10., 11., 12., 13. és 14. pontjainál^ fel van hiva, már pedig az kétségtelen, hogy ez utóbbi öt pontban meghatározott eset mindegyike olyan, a maga egészében külön-külön érvénytelenségi ok, a minek a törvényben meghatározott tényálladéka szintén különkülön önálló és egymással sem egészben, sem részben semmiféle kapcsolatban nincs. Ilyen körülmények között a 27. pontban meghatározott esetnek nem tényálladéka, sem azoknak a szavazatoknak érvénytelensége, a melyeknek ebbeli minősége a 2., 3., 4., 6., 9., 10. és 11. pontok rendelkezésein alapszik, sem a 12., 13. és 14. pontokban megengedett, illetve szabályozott kiszámitás, hanem a 27. pontnak tényálladéka egyrészről a fentebb emiitett pontokon kivül egyéb alapon érvénytelen szavazatok fenforgása és a 4. és 5. §-ok szerint megengedett és szabályozott- egyéb le- és hozzászámitások, úgyszintén kiszámítások eseteinek megtörténte ; másrészről közönséges számítási és ténybeli tévedések jelenléte. Már pedig ilyen tényeket kérvényezők kérvényükben fel nem soroltak, épen azért a többször idézett törvényczikk 28. §. alkalmazásának jelenleg helye nem lévén, kérvényezők azt a kérelmét, hogy bíróilag megállapittassék, bogy a megtámadott választáskor dr. Csizér Ákos nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, elutasítani kellett. A megtámadott választás, az alább kifejtettek szerint, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 1. pontja alapján érvénytelen lévén, és ez alapon érvénytelennek ki is mondatván, jelenleg nincs helye annak, hogy ezt az érvénytelenséget megállapító ítélet meghozatalának elhalasztásával, az egyéb érvénytelenségi okok megállapithatására szükséges bizonyítási eljárás elrendeltessék, és ez által a jelen ügyben az eljárás folytattassék ; mert az 1899 : XV. t.-cz. első és második czimében a kir. Curia elé utalt eljárásnak, a mennyiben a 28. §-on alapuló kérelem helytfoghatóan előterjesztve nincs, csakis az a rendeltetése, hogy a valamely odatartozó érvénytelenségi ok alapján érvénytelen választás a kérvény következtében érvénytelennek itéletileg megállapittassék ; e czélból tehát elegendő az, ha bármely érvénytelenségi ok és tény fennforgása már megállapítható, és így ilyen esetben jogilag felesleges annak kiderítése, hogy egyéb érvénytelenségi ok és tény esetleg szintén fennforog ; de fontos közjogi és alkotmányjogi tekintetek egyenesen megkívánják azt, hogy ily esetekben a lehető legrövidebb idő alatt a megtámadott választás érvénytelenségének megállapítása által lehetővé tétessék az, hogy az illető kerület képviselete betöltessék ; annak az eljárásnak tehát nem az a valódi czélja, hogy az az eljárás csakis a választás érvénytelensége megállapításának esetleges következményei kimondhatása végett tartassék továbbra is folyamatban és igy az az eljárás nem folytatható a véglegesen csak azt eredményezhető abból a czélból sem, hogy a megválasztottnak kijelentett képviselő cselekvő és Grecsák : Magyar Döntvénytár. V. 5