Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 63 szenvedő választói képességére vonatkozó ténybeli adatok együttesen és kizárólagosan vannak felsorolva, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. valamelyik pontját és ugy az 1. pontját fel nem hivták, nem bir törvényszerű alappal; mert igaz ugyan, hogy az előbb idézett törvényczikk 46. §. szerint a biróság csakis a felek kérelmére és az általuk előterjesztett inditványok határain belől jár el, azonban csak annyiban, amennyiben az a törvény mást nem rendel; már pedig az idézett törvényczikk 73. §. szerint, ha a biróság a felek előadásával az ügyet kimeritettnek találja, a tárgyalást berekeszti és a mennyiben bizonyitási eljárásnak helyét nem látja, a kérvény érdemében határoz ; a miből következik, hogy a biróság a maga egészében csak a kérvényezők érdemleges kérelméhez van kötve és igy az ilyen kérelem teljesítésének nem áll útjában az, hogy a kérvényezők első sorban a bizonyitási eljárás elrendelését kérték, azonban a biróság a bizonyitási eljárásnak helyét nem látja ; és mert kérvényezők a kérvény általános részében, a hol együttesen sorolták fel azokat az érvénytelenségi okokat, a melyekre kérvényeiket alapítják, az illető 1. pontot is felhívták ; az idézett törvényczikk pedig azt, hogy egyes érvénytelenségi oknál az illető 3. §. valamelyik pontja kapcsolatosan és külön-külön hivassék fel, kötelezőleg nem rendeli. A kérvényezők ama kérelmének, hogy az idézett törvényczikk 28. §. alkalmazásával biróilag megállapittassék, hogy a megtámadott választáskor nem dr. báró Dániel Tibor, hanem dr. Csizér Ákos nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, jelenleg nincs törvényszerű alapja. Ilyen megállapításnak ugyanis, az idézett törvényczikk 28. §. szerint, csak akkor lehet helye, ha a kérvényezők érvénytelenségi okkép a 3. §. 25. és 27. pontjaiban emiitett esetek valamelyikét hozzák fel. A 25. pont arra az esetre vonatkozik, ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el és ez okból ujabb szavazásnak, illetve uj választásnak van helye; azonban kérvényezők nem is állították, hogy ez az eset a megtámadott választásnál fenforogna, de ennek az esetnek fenforgása a belügyministertől megszerzett illető választási iratokkal meg is van czáfolva és különben is kérvényezők kérvényükben a 25. pontot fel sem hivták. Ellenben kérvényezők kérvényükben a 27. pontot felhívták és igy most már ebben a kérdésben csak az döntendő el, hogy kérvényezők kérvényükben hoztak-e fel olyan körülményeket, a melyek a 27. pontban meghatározott tényálladékot alkotják. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti birkodásban a kir. Curia hatáskörét a fennidézett törvény 1. §-a állapítja meg, és pedig akként, hogy ez a hatáskör kizárólag a 3. §-ban meghatározott esetekre terjed ki; ennek a kizárólagosságnak jogi jelentőségéből okszerűen következik az, hogy akkor, a mikor a 3. §-ban a kir. Curia hatáskörébe tartozó esetek mint érvénytelenségi okok összesen huszonhét külön pont alá vannak sorolva, minden egyes pont alatt meghatározott eset külön-külön önálló érvénytelenségi oknak és a maga egészében külön-külön olyan érvénytelenségi tényálladéknak kell hogy tekintessék, a mely valamely másik pontban meghatározott esettel a maga egészében kapcsolatban nincs és a maga egészében valamely másik pontban meghatározott eset által kiegészítésre nem szorul.