Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

•60 Curiai bíráskodás. sürgönyileg meghívta dr. báró Dániel Tibort, a kinek tiszteletére a vacsora rendeztetett; ezt a párt megtehette a nélkül, hogy az eset a többször idézett törvényczikk 3. §. 6. vagy 10. pontja alá vonható lenne, különben az a vacsora nem volt a tiltott időben és annak költségéhez dr. báró Dániel Tibor vagy hozzátartozói semmivel sem járultak, kérvényezők nem is állítják, hogy az a vacsora oly czélból rendeztetett, hogy azon résztvevők dr. báró Dániel Tiborra szavazzanak, sőt kérvényezők maguk is azt mondják, hogy arra a vacsorára csak olyanok hivattak meg és azon a vacsorán osak olyanok vettek részt, a kik már határozottan Dániel-pártiak voltak ; kérvényezők a bíróság felhívása ellenére sem jelölték meg naptárilag azt a.z időt, a mikor az a vacsora volt és igy ez a tényállás határozatlan ; ellennyilatkozatot csatol; Nem lehet dr. báró Dániel Tibor szenvedő választóképességét felrüggeszteni, mert ezzel a nevezett kiskorúság miatt a megtámadott választás időpontjában nem is birt. A kérvényezők a zárkérelem legelsejét a tárgyaláson elejtették és ugyanakkor a második és harmadik vagylagos kérelmet felcserélték, mert szóbelileg a vizsgálat elrendelését feltétlenül kérték, tehát a vizsgálat el nem rendelése esetére érdemleges kérelem nincs. A fenn felsoroltak tekintetbe vételével részlegesen előadott számítási adatokkal azt kívánja kimutatni, hogy a legrosszabb esetben lehetséges le- és hozzászámitás mellett is dr. báró Dániel Tibor javára több érvényes szavazat marad, mint a mennyit dr. Csizér Ákos kapott. Kérelme az, hogy a kérvény egészben elutasittassék és kérvényezők a költségben elmarasztaltassanak, a költségben kérvényezőket minden körülmények között azért is tartja marasztalandóknak, mert kérvényezők kérvényüket lényegileg és többszörösen módosították. Hangsúlyozza, hogy a többször idézett törvényczikk 28. §-a jelenleg nem alkalmazható;, csak e tekintetben jogfentartással és óvatosságból beadja az ellenkérvényt. A kérvényezők meghatalmazottja a neki egyik példányában nyomban kézbesített ellenkérvény ellen alaki kifogást nem tesz. A választásvédő választók meghatalmazottja szóval előadja az ellenkérvényt ennek tartalmával egészen egyezően. A kérvényezők meghatalmazottja a következőket adja elő : Az 1899 : XV. t.-cz. 46. §. szerint a mandátum megtámadását tárgyazó pernek a kérvényezők az urai, már pedig jelenleg első sorban az idézett törvény 28. §. alapján a másik jelölt többségének megállapítása van kérve és csak másodsorban az általános érvénytelenítés, tehát az előbbi kérelmet mellőzni vagy átugorni nem lehet. A választásvédők ezzel kapcsolatban felhozott összes ellenvetése ellenkezik a kir. Curia eddigi gyakorlatával, a mely szerint absolut és relatív ok együtt érvényesíthető és e mellett a 28. §. is alkalmazható. A kérvényben a 27. pont fel van hiva, az pedig közömbös, hogy ez a felhívás a kérvény elején, az érvénytelenségi tényéknél vagy a kérvény végén történt, mert erre nézve a törvény kötelezőleg nem rendelkezik. A 27. pont nem különleges és önálló érvénytelenségi ok, hanem magában foglalja az előző pontok alapján érvénytelen szavazatokat is, tehát mindazokat az eseteket, a melyek alapján a 4. és 5. §. szerint szavar