Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 661 556. Az 1894: XXVI. t.-cz. 31. §-a alapján a megrövidített illeték kétszeres befizetését a fizetésre kötelezett fél, ha a fizetési meghagyás kézbesítése utáni 8. nap ünnep- vagy vasárnapra esik, az ezen ünnep- vagy vasárnapot követő köznapon is jogosan teljesitheti. (21663/1897. sz.) 557. Okiratok, adósságok, vagy értékekre vonatkozó felfedező eskü iránt az 1868: LIV. t.-ez. 238. §-a alapján alkereset alakjában indított közbeneső peres kérdésben hozott első folyamodásu bírósági határozatok illetékmentesek. Indokok: A bélyeg- és jogilletéki szabályoknak kiegészítő részét képező illetéki dijjegyzék 48. tételének a rendelkezései közül az 1894. évi XXVI. t.-cz. 34. §-a kifejezetten csak az^4) pontban, ,valamint aDj pont b) betűje alatt foglalt határozmányokat tartotta fent; ebből tehát az következik, hogy idézett dijtétel B) pontjában foglalt rendelkezések helyébe az 1894 : XXVI. t.-cz. 8. §-ának a rendelkezései léptek ; ezek szerint tehát mellék-, vagy közbeneső peres kérdésekben csakis azok az elsőbirósági határozatok esnek állandó határozati bélyegilleték alá, a melyek ebben a szakaszban felsorolva vannak; minthogy pedig^ ezek között az okiratok, adósságok vagy értékek felfedezése végett az esküvel való bizonyitás iránt az 1868 : LIV. törvényczikknek 238. §-a alapján, esetleg alkereset alakjában érvényesített kérelem tárgyában hozott és az 1894 : XXVI. törvényczikknek életbeléptét megelőző időben az illetéki djjjegyzék 48. tétele B) pontjának 1 bekezdésü pontja alapján, közbeeső peres kérdésben hozott első folyamodásu bírósági határozatként illeték alá vont elsőbirósági határozat felemlítve nincs : nyilvánvaló, hogy az ilyen határozat, illetőleg végzés az 1894: XXVI. t.-cz. életbeléptének napja óta illetéknek tárgya nem lehet. (15700/1900. sz.) A közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközési eset. 558. Ha a fél nem a kirótt illeték és bírság jogosságát és helyességét támadja meg, hanem a méltányosság alapján kéri a felemelt illeték mérséklését, a mintegy kegyelmi kérelmet előterjesztő felebbezés elintézése a kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. A kir. ministerium: K. M.-né Sz. T. szentesi lakps férje K. M. fabiáni lakos ellen ideiglenes nőtartás iránt a szentesi kir. járásbíróság előtt 1896 február 21-én 2259. sz. a. sommás pert indított. Ebben a perben K. M.-né felperest dr. V. S. szentesi ügyvéd képviselte. A szentesi kir. adóhivatal a most nevezett ügyvéd, illetve felperes terhére az emiitett perből kifolyólag Kj. 321/898. t. a. 18 forint egyszeri és 72 forint felemelt illetéket irt elő azon az alapon, hogy á felperesi képviselő dr. V. S.-az ítéleti bélyegilletéket elmulasztotta a tárgyalási jegyzőkönyvön leróni. Dr. V. S. szentesi ügyvéd a szentesi kir. adóhivatalnak Kj. 321/898 sz. a. kibocsátott fizetési meghagyása ellen a szegedi kir. pénzügyigazgatósághoz felebbezett és ettől méltányossági okokból a felemelt illetéknek törlését kérte. A szegedi kir. pénzügyigazgatóság 1898 október 27.én 46723. sz. a. kelt határozatával a felebbezést elutasította.