Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek. 550. Bélyegrövidités tényálladéka nem forog fenn, ha peres fél a felebbviteli beadványtól járó egész bélyegilletéket tévedésből nem a beadvány első, hanem másodpéldányán rótta le. (5368/1902. sz.) 551. Sommás eljárás szerint folytatott perben, a felebbezési biróságnál az 1893 : XVIII. t.-ez. 172. §-a alapján benyújtható »észrevételek« bélyege nem az 1894: XXVI. t.-cz. 22. és 24. §§-ban meghatározott módon, tehát az összes példányok bélyege nem az első példányon rovandó le, hanem a megfelelő értékű bélyegjegyek magukra az egyes példányokra, s illetve azoknak egyes iveire ragasztandók. (1051/1897. sz.) 552. A bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kéreleih visszavonása nem ad igényt a felülvizsgálat után járó bélyegilleték visszatérítésére. (17694/1903. sz.) \ 553. Ha sommás perben a felebbezési bíróság által hozott ítélet kihirdettetik és e mellett az ítélet kiadványa kézbesittetik is, a felülvizsgálathoz való csatlakozás iránti kérelem önálló felülvizsgálati kérelemnek csak akkor tekinthető, ha azt az a fél, a kinek az Ítélet kihirdettetett, a kihirdetéstől, nem pedig a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt érvényesiti. (6974/1898. sz.) * • 554. Ha peres eljárásban elkövetett bélyegrövidités esetén a biró vagy bírósági hivatalnok a leletet felvenni elmulasztotta, a hivatalból felvett lelet alapján kiszabott bélyegilletékért csak akkor vonható felelősségre, ha az az illetékkötelezett felen be nem hajtható. Indokok: Az 1894 : XXVI. t.-cz. 30. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint a biró vagy birósági hivatalnok vagyonilag csak azért a kárért felelős, a mely mulasztásából háramlik a kincstárra, már pedig jelen esetben, a midőn mi bizonyiték sem szolgáltatott arra nézve, hogy a hivatalos bélyegszemle alkalmával megleletezett jegyzőkönyvtől és határozattól járt bélyegilleték a miatt vált volna behajthatlanná, hogy panaszos kir. járásbiró a leletfelvétel iránt nem intézkedett, a m. kir. államkincstárra panaszos mulasztásából tényleg háramlott valamely kár megállapítható annál kevésbé volt, mivel azon kivül, hogy a jegyzőkönyvi bélyegilleték az annak lerovására egyetemlegesen kötelezett alperestől, illetőleg annak képviselőjétől az iratok szerint nem is követeltetett, az 1900. deczember 10-én felvett jegyzőkönyvnek és hozott határozatnak már 1901 márczius 5-én történt megleletezése következtében a m. kir. államkincstárnak módjában állott a megröviditett illetéket a felektől a bélyegrövidités elkövetése után alig egy pár hó múlva követelni. (19074/1901. sz.) 555. Az 1894: XXVI. t.-cz. 31. §-ában biztosított kedvezmény a felet feltétlenül akkor is megilleti, ha a peres eljárásban a bélyegrövidités még az 1894: XXVI. t.-cz. hatályba lépte előtt követtetett el, de a fizetési meghagyás már ugyanazon törvény életbelépte után kézbesittetett. (17141. 1897. sz.)