Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 619 illetéki dijjegyzék 16. tételéhez tartozó jegyzetek 4. pontja irányadónak tekintendő. (6443. sz. 1902 november 14.) 386. A rendes eljárás szerint tárgyalt perekben az 1894: XXVI. t.-cz. 8. és 9. §-aiban meghatározott állandó határozati bélyegilleték azelőtt rovandó le, mielőtt a per az 1868: LIV. t.-cz. 142. és 143. §-ai alapján Ítélethozatal alá terjesztetik, még pedig: a) periratok váltása esetén, az utolsó perirat beadására kitűzött határidőben, b) jegyzőkönyvi tárgyalás esetén pedig a jegyzőkönyvi tárgyalás befejezésekor rovandó le. (16. számú döntvény. Indokait olvasd e munka I. kötetének 707. lapján.) 387. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogás felett hozott határozat után, a mennyiben a végrehajtást elrendelő határozatból a határozati illeték lerovatott, külön határozati illeték nem követelhető. (5657. sz. 1903 június 9.) 388. Sommás váltókereseten lerótt határozati bélyegilleték a benyújtó léinek visszatérítendő, ha a bíróság a kereset visszautasítása mellett sommás váltóvégzést nem bocsát ki. Indokok: Minthogy az illetéki dij jegyzék 48. tételéhez tartozó jegyietek 4. pontjának 2. bekezdése szerint: ha a váltóbiróság részéről nem adatik ki a sommás végzés, a fel nem- használt bélyegjegyek az illető félnek visszaadandók. (12575. sz. 1903 október 30.) 389. Oly esetben, midőn a sommás váltókeresetre sommás végzés nem hozatott és magán a kereseten a sommás végzés után bélyeg jegyekben járó illeték lerovatott: a fél az újonnan benyújtott sommás váltókereseten a sommás végzés után járó illetéket ismét bélyeg jegyekben köteles leróni. Indokok: Az illetéktörvények nem tartalmaznak oly intézkedést, hogy egy meg nem hozott váltó sommás végzés illetéke egy későbbi végzés illetékéül tudassék be, hanem az illetéki dij jegyzék 48. tételéhez fűzött jegyzetek 4. pontja ilyen esetben azt rendeli, hogy »ha a váltóbiróság részéről nem adatik ki a sommás végzés, akkor a fel nem használt bélyegjegyek az illető félnek visszaadatnak « — vagyis oly beszámításnak, mint más perbeli határozati illetéknél, ez esetben helye nincs. (17456/1901. sz.) 390. Italmérési kártalanítási ügyben az igény jogosultság megállapítása tekintetében megejtett birói eljárás és ítélet illetékmentes. (1888: XXXVI. t.-cz. 27. és 12. §§-ai.) Indokok : Az az elj melynek rendén a megleletezett felebbezés és meghatalmazás beadatott, panaszló igénybejelentése alapján indult meg s a vitás kérdés az volt, hogy a kártalanítási összeg őt illeti-e meg, ki a kereseti fogadónak — mely után ama kártalanítás megállapittatott — egykor tulajdonosa volt, vagy a mostani tulajdonost'? minthogy panaszló .állítása szerint, a fogadó eladásával a regáljogot el nem adta. Ebből világos,